Népviseletbe öltözött lányok és fiúk, fiatalok és idősebbek vonultak végig a megyeszékhely főutcáján szombaton.
Viseletes szentmisével vette kezdetét az I. Kárpát-medencei Csóri Sándor Népművészeti Fesztivál, amit a VIII. Palócföldi Táncháztalálkozóval együtt tartottak meg. A rendezvénynek a Salgótarjáni Városi Sportcsarnok adott otthont, ahol a résztvevő hagyományőrző csoportok férfi tagjai palóc verbunkossal nyitották meg a programot.
– Sokan megcsodálták a városon átvonuló, népviseletbe öltözött résztvevőket a mai napon. Bízom abban, hogy hagyományt teremthetünk a ma első alkalommal megtartott népművészeti fesztiválnak, amelynek megvalósítása a Csóri Sándor Alapnak köszönhető – fogalmazott köszöntőjében Szabó János, a Jó Palócok Regionális Népművészeti Egyesület elnöke.
Dr. Dániel Zoltán, Salgótarján alpolgármestere arról beszélt, hogy páratlan kincs van a hagyományőrző csoportok birtokában, amit megörököltek, megőriztek és továbbadnak a következő generációnak. Mint mondta, a program jó alkalom arra, hogy az egyesületek bemutassák a különböző tájegységek táncait és tanuljanak egymástól. Ezek mellett egymás megismerését, gyümölcsöző kapcsolatok kialakítását is segíti a nap.
– Palócföldnek nagyon sok ékessége van, a ma felvonuló 34 hagyományőrző csoport több, mint 500 tagja ezek közé sorolható – hangsúlyozta Skuczi Nándor, a megyei közgyűlés elnöke, hozzátéve: – A megyei közgyűlés szívügyének tekinti mindazokat a programokat, amelyek kultúránkat, hagyományainkat elevenítik fel, hiszen azt kötelességünk megőrizni az utánunk következő nemzedéknek.
A sportcsarnokba látogatók a hagyományőrző csoportok előadásán kívül a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének bemutatóját is megtekinthették. Török János, az szervezet elnöke a kosárfonás, míg Törökné Petró Mária és Magulya Miklósné a csipkeverés rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. Pethőné Szabó Piroska, Bocsi Éva és Győrffy Klára kézműves gyermekfoglalkozásokkal készült azoknak, akik szerették volna kipróbálni a mézeskalács díszítést és a csuhéfonást. Nagyné Mákos Izolda népi játszótere pedig a néhány hónapos babától egészen a szépkorúakig várta a játékos kedvűeket. Ahogy az üzemeltető fogalmazott: minden játék fejlesztő tanulás, ami élethosszig tart.