Az elmúlt években a Börzsöny egyik kulturális központjává nőtte ki magát a diósjenői Boróka-ház, amit 2014 májusában adtak át rendeltetésének.
A Boróka Gyermekjóléti Egyesület működtette, de a sikeres korszak a közelmúltban lezárult, a szervezet pedig hamarosan új helyszínen folytatja tovább a munkásságát. Az alapítótagok a Boróka Gyermekjóléti Egyesületet 2003-ban azzal a céllal hozták létre, hogy önkéntes munkával, szakmai segítőkkel a gyermekek életminőségének javításáért tegyenek. Kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű gyermekekre.
A szervezet 2012-ben fióktelepet hozott létre Diósjenőn, később a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fonyból a székhelyüket is áthelyezték ide. Aztán egy határon átnyúló sikeres pályázati támogatás által felújítottak egy öreg, romos ingatlant és megszületett a Boróka-ház. A közösségi tér fő iránya a hagyományőrzés, a természetvédelem és a közösségépítés volt.
– A faluban a művelődési ház megszűnésével évtizedek óta nem volt kulturális programokat biztosító színtér – fogalmazott Pluhár-Schaf Ibolya, az egyesület elnöke. – Tulajdonképpen ezt pótolta a 2014 májusában átadott Boróka-ház, amely azóta minden évben 50–80 minőségi kulturális eseményt biztosított azoknak, akik igényes, kulturális, hagyományőrző, vagy természetvédelmi programokra vágytak. Több országosan egyedülálló eseményünk is volt – nemzetközi tábor, kosárfonó napok, vasútmodellező napok, – továbbá zenés, kulturális estek, hagyományőrző foglalkozások, természetvédelmi programok, felnőttképzés, római légiós programok, kisvonatozás, könyvbemutatók és irodalmi estek.
Bár a Boróka-ház jól működött, be kellett zárniuk
– Egyesületünk pályázati forrásból újította fel a Boróka-háznak otthont adó ingatlant, amelyért cserébe tíz évig ingyen használhattuk azt. A célunk az volt, hogy legyen állandó közösségi terünk, ahol igényes programokat szervezhetünk. Így a tíz év alatt a felújításon kívül több, az egyesület által finanszírozott beruházást is elvégeztünk. Bár az egy évtized alatt többször felmerült, legyen-e folytatás, de mindig egyértelmű igen volt a válasz. Ez pedig a folytatásra és arra ösztönzött, hogy minden bevételünket építésre, szépítésre fordítsam, mert mindig a jövőben gondolkodtam. Először idén januárban éreztem annak a hiányát, hogy ezt végre írásban is lássam. Aztán júliusban lejárt a tízéves ingyenes bérletünk, az ingatlan többségi tulajdonosa nem kívánta hosszútávra sem használatra, sem piaci áron bérbe adni az ingatlant. Ezért úgy döntöttünk, hogy másik településen folytatjuk – hangsúlyozta a szervezet elnöke. Amíg az új helyszín nem biztos, addig nem kívánt róla nyilatkozni.
Dolgoznak azon, hogyan folytassák a munkát
Kitért arra is, hogy a bezárás rosszul érintette az egyesületet, hiszen anyagi veszteségük keletkezett amiatt, hogy az őszi programjaikat már nem tudják megvalósítani. Emellett nehézséget jelentett az is, hogy későn értesültek az új ajánlatról, ami miatt rövid idő maradt az értékek átmentésére és új helyszín keresésére. Ugyanakkor pozitívum, hogy sokan segítettek a költözésben, sokan ajánlották fel a segítségüket ebben a nehéz időszakban. Éppen ezért a szervezet tagjai már nagy erőkkel a folytatáson dolgoznak.
– Az egyesület sok szakemberrel és hatalmas eszközparkkal rendelkezik, tulajdonképpen a Börzsöny kincsesládája vagyunk. Emiatt pedig több ajánlatot is kaptunk és jelenleg is tárgyalunk vezetőkkel, szervezetekkel annak érdekében, hogy máshol tovább folytassuk a tevékenységünket. Az egyesület tagjai továbbra is szeretnék megőrizni azt a minőséget és színességet, amit képviselünk, mind hagyományőrzésben, mind kulturális és közösségépítő programokban – mondta Pluhár-Schaf Ibolya.
Zemplénből települtek a Börzsönyaljára
Az egyesületszékhelye kezdetben Fonyban volt, ahol saját szálláshellyel és egy műemlék jellegű parasztházzal várták az érdeklődőket. Pluhár-Schaf Ibolya, az egyesület elnöke elmondta, hogy önerőből és baráti segítséggel építkeztek, néhány hazai működési pályázattal kiegészítve. A tagok elkötelezett munkájával több évig sikeresen működött a szervezet Fonyban, nyári programokkal. Természetvédelmi és művészeti táborokat szerveztek, kimondottan hátrányos helyzetű, vagy külföldön élő gyerekeknek.