A 16 millió évvel ezelőtt lerakódott sekélytengeri homokkő egyházasgergei földtani alapszelvényénél gyűjtötték össze az ott évtizedek alatt felhalmozott lomokat nemrégiben a TETT Alapítvány önkéntesei.
– Föld napi előzetesként a 16 millió évvel ezelőtt lerakódott sekélytengeri homokkő egyházasgergei földtani alapszelvényénél a TETT Alapítvány önkéntesei szorgoskodtak április első hétfőjén. A program az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központtal közös szervezésben a Tavaszi Nagytakarítás kampány keretén belül valósult meg – számolt be róla weboldalán a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
Tisztázták, természetesen nem a Kárpáti-tenger hullámai által összemosott, hanem a helyi lakosság által összehordott kommunális hulladék összegyűjtését kezdték el, s 10 köbméteres konténer rövid idő alatt meg is telt. Az önkénteseknek nem volt egyszerű dolguk, hiszen a felhagyott homokbánya lábánál sűrűn benőtt bozótosból nehéz volt kiszedni az évtizedes lomokat.
A fogyasztói társadalom falusi látlelete lassan bontakozott ki a fiatal akácosban – fogalmaztak.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenységét egyébként már egészen 2003 óta segíti a Támasz az Embernek – Támasz a Természetnek Alapítvány, akik emellett a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark földtani bemutatóhelyeinek fenntartásába is besegítenek. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi területen is dolgozó lelkes önkéntesek a szemétszedés után a homokbánya rétegeit és interpretációs tábláját is megtekintették – közölte a nemzeti park.
– Az Egyházasgergei Homokkő Formáció típusos lelőhelye a Kárpáti-tenger 16 millió évvel ezelőtti partszegélyi bázisképződményét, földtani alapszelvényét tárja fel. Parti ívesen keresztrétegzett aprókavicsos, glaukonitos homok- és homokkő padjai kőzetlisztes, agyagzsinóros rétegekkel váltakoznak, felső részükön sötétbarna mangánsávos betelepülésekkel. Puhatestű maradványai alapján chlamysos homokkőnek is nevezik, a Geopark területén több helyen felszínre bukkan. A salgótarjáni barnakőszéntelepes összletre eróziós diszkordanciával települ, a Cserhát keleti részén annak felső részét áthalmozva kimosta. Kazárnál cápafogas, alsó része csökkentsósvízi (cardiumos-oncophorás) faunát tartalmaz, egykori folyótorkolati környezetet jelezve. Fölfelé nyíltabb vízi, agyagos tengeri üledékekkel fogazódik, a Garábi Slírbe megy át – részletezi közleményében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
Hozzátették, ha már átmegy, akkor mindenkinek azt javasolják, hogy kerekedjenek fel és látogassák meg a tavasz beköszöntével a határon átnyúló palóc geopark bemutatóhelyeit – köztük az Egyházasgerge közelében található Ipolytarnóci Ősmaradványokat is.
De bárhová is megyünk, a természetben járva szemetet ne, csak lábnyomainkat hagyjuk hátra – hangsúlyozta a nemzeti park.