Ha a Balassi Bálint Asztaltársaságról esik szó óhatatlan, hogy ne merüljön fel Orbán György János neve. Egyrészt azért, mert 1998-tól vezeti elnökként sikeresen a csaknem harmincöt éve alakult egyesületet és rendezvényszervezőként, valamint kiadványszerkesztőként, alkalmazott grafikusművészként, de nem utolsósorban saját jogú alkotóként is immár évtizedek óta meghatározóan van jelen Salgótarján művészeti, kulturális életében.
Előbbi tevékenységét példázza az egyesület őszi, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában jelenleg is látható Tükröződések című kollektív kiállítás, az utóbbit pedig igazolja a Vonalakon túl címmel a minap megnyílt önálló tárlata a József Attila Művelődési Központ klubhelyiségében. Ez a bemutató része annak a sorozatnak, amelyet az intézmény a várossá nyilvánítás századik évfordulója – azaz 2022 óta – rendszeresített a korábbi években itt élt, jelentős alkotásokat hátrahagyott illetve a jelenleg is aktív képzőművészek műveiből.
Alapítója volt a Dűvő zenekarnak
A megnyitóünnepségen elsőként Andrássy Ferenc tekerőlanton bemutatott hangulatos, bravúros dél-alföldi – ahonnan, konkrétan Gyomáról Orbán György is származik – dallamokkal tisztelte meg a kiállítót, aki ráadásul zenészember is: 1976-ban, még szülőföldjén csatlakozott a táncházmozgalomhoz, itt pedig az egyik alapító tagja volt a Dűvő zenekarnak. Ugyancsak alapításkor csatlakozott az egyesületen belül működő Pál József Irodalmi Körhöz, valamit a 2010-ben létrejött START 20:10 elnevezésű helyi alkotóműhely kollektívájához. Jelentős szerepet vállalt, illetve vállal a salgótarjáni és révkomáromi képzőművészek együttműködésében, közös kiállításaik életre hívásában. Tanári pályája során több helyi általános és középiskolában tanított rajzot, földrajzot és nem utolsósorban médiaismeretet. Mindezek ismeretében nevezhette köszöntőjében dr. Huszár Máté, Salgótarján alpolgármestere a sokféle tevékenységet magas szinten végző Orbán Györgyöt reneszánsz embernek.
Kiválóan alkalmaz sokféle technikát
Az 1979 óta itt élő Orbán György János művészetének fő jellemzőit egy fiatalabb pályatárs, a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola tanára, Kun Péter foglalta össze megnyitóbeszédében. Utalt gyomai, szegedi, egri, budapesti és pécsi tanulmányaira. Mestereinek elsősorban Batitz Levente, Kopasz Márta, Koszta Rozália, Szalai Ferenc, Zoltánfi István festő-, valamint Szentirmay Zoltán és Tóth Sándor szobrászművészeket vallja. 2016 ót rendszeresen részt vesz a fél évszázada működő gyulai művésztelep munkájában, 2017-ben pedig csatlakozott a Jáki Művésztelephez is. Sőt, utóbbinak alapító tagja is.
Kiválóan alkalmaz sokféle technikát, a szabadkézi rajztól kezdve a sokszorosított grafikán keresztül a egészen a látványos olajképekig. Mindegyiknek a vonal a vizuális alapeleme. Valamennyi alkotásának van egy dinamikája, gomolygása. Ezt – Kun Péter szerint – a szinte kibogozhatatlan vonalhálóival éri el.
Ha belenagyítanánk egy-egy képébe, akár valamiféle tomboló szélviharra is asszociálhatnánk, de akár a hullámzó vizek is eszünkbe juthatnának.
– Képei erőtől duzzadók, s ezáltal olyan dinamikájuk, hangulatuk lesz, amelyet csak nagyon kevesen tudnak ilyen színvonalon művelni. Orbán György János kiváló képzőművész, de egyszersmind igazi tanító, példakép, barát és nagybetűs Ember. Soha nem riad vissza a munkától, őszintén mond véleményt, s vállalja is gondolatait – emelte ki Kun Péter.
Neves egyesületet irányít
A kiállító művész érdemeit növeli, hogy egy olyan egyesületet irányít nagy szorgalommal és felelősséggel, amelynek a múlt század harmincas-negyvenes éveiben már volt előképe Salgótarjánban. Az elődök ugyanilyen névvel mozgósítottak ugyancsak sok értelmiségit, tehetséges alkotót. Ez a tény fokozza Orbán György János és társai felelősségét, amelynek igyekeznek maximálisan eleget tenni. S e munkájuk révén kétségkívül öregbítik Salgótarján jó hírnevét főleg országszerte – de mint a szlovákiai kapcsolataik révén szó esett róla – alkalmasint határainkon kívül is.