A máltai GAL Xlokk Foundation együttműködési projektet szeretne megvalósítani az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesületével. A közelmúltban az egyesület delegációja utazott Máltára, ahol egyeztetést folytattak a transznacionális együttműködés keretében megvalósítandó projektről. A napokban a máltai delegáció látogatott el szűkebb hazánkba azért, hogy kidolgozzák az együttműködés további részleteit.
Halmosi György, az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesületének elnöke portálunk érdeklődésére elmondta, a szervezetük 2014 óta jelentős nemzetközi kapcsolatokat épített ki román, szlovák, olasz, illetve most már máltai partnerekkel.
– Szeptember elején jártunk Máltán tájékozódásként, ahol szívélyes fogadtatásban részesültünk. Bár látszólag nagyon különbözőek vagyunk, de vannak olyan témák vagy éppen problémák, amik mindannyiunkat sújtanak és megoldásra várnak – fogalmazott Halmosi György. Hozzátette: – A fő kérdés, ami mindkét partner részéről felvetődött az a klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra, ugyanis ez mindkét ország számára más más módon, de megnehezíti a jövő tervezését. Tulajdonképpen erre alapozva hoztuk létre az együttműködést és bízom benne, hogy ezzel közösen nagyobb hatást fejthetünk ki az Európai Unió tagországaira.
Az egyesület elnöke kiemelte továbbá, a mostani máltai delegáció látogatása lehetőséget adott arra, hogy konkretizálják azokat a feladatokat, amiben együtt tudnak majd működni a következő Leader pályázati időszakban.
Kidolgozták a projekt több részletét is
Bíró Anna, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Nógrád Vármegyei vidékfejlesztési szakértője ismertette, hogy Máltáról érkezett a Gal XLOKK Alapítvány képviseletében Terrence Camilleri munkaszervezetvezető, Magdalena Micallef adminisztrátor, Joan Agius elnökségi tag, valamint Joseph Sciberras családi gazdálkodó, a projekt egyik résztvevője és David. M. Schrembi a máltai Qrendi település polgármestere.
– A delegáció tagjai mindenképpen vidéken szerettek volna megszállni, így a projekt magyar résztvevőjénél, a Maszlik családi gazdaságban szállásoltuk el őket. Az első napon a hungarikumnak számító magyar pálinkával ismerkedtek, pálinkakóstoláson vettek részt, majd megnézték Nógrádmegyerben a fácántelepet és az ottani vadászturisztikai beruházást, illetve egy előadást is meghallgattak vidéki térség fenntarthatóságáról – ismertette Bíró Anna, hozzátéve: – Másnap a Maszlik gazdaságot tekintették meg, illetve volt egy megbeszélés is arról, hogy az együttműködést, hogyan tudjuk technikailag megvalósítani és kidolgoztuk az apró részleteket is. Ennek keretében például tisztáztuk, hogy mikor kezdődhet el a közös projekt, mivel a magyartól eltérő a máltai támogatási rendszer. Nálunk csak jövő év októberében jelennek meg a felhívások és 2025-ben valósulhat meg, míg a máltaiak már jövőre elkezdhetik a projektet.
Kihívásokra keresik a megoldást
Bíró Anna elmondta: az együttműködés a klímaváltozás kihívásaira szeretne ajánlást tenni a gazdálkodóknak, és szén-dioxid megkötésére alkalmas rendszer kiépítését javasolja. A szén-dioxid megkötés célja a talaj egészségi állapotának javítása, a klímatűrő képesség növelése és a műtrágya-felhasználás csökkentése. Az ezzel kapcsolatos kutatás eredményeinek a közzétételével pedig más európai gazdálkodókat is arra ösztönöznének, hogy kezdjék el alkalmazni ezt a gyakorlatot. Mint megtudtuk, a máltaiak részéről Joseph Sciberras családi gazdálkodó lesz az a farmer, aki rögzíti a kutatás adatait, míg a magyarról Maszlik Zoltán teszi ugyanezt. A máltai résztvevők a látogatás utolsó napján budapesti városnézésen vettek részt. A projektet pedig jövő tavasszal folytatják majd személyes találkozókkal.
Fontosnak tartják a kapcsolatépítést
Terrence Camilleri, a máltai LEADER HACS munkaszervezet vezetője portálunknak elmondta, hogy olasz partnerrel dolgoztak már együtt hasonló projektben, de mivel az olasz és a máltai környezet majdnem hasonló, ezért váltaniuk kellett. Mint mondta, örülnek a magyar partnernek, mert itt mások a környezeti hatások, illetve megismerkedhetnek egy másik kultúrával is, amit fontosnak tartanak a kapcsolatépítés szempontjából. David. M. Schrembi, Qrendi polgármestere pedig felidézte portálunknak, hogy évekkel ezelőtt Görögországban találkozott először Bíró Annával egy közös európai uniós projekt keretében, és a közös beszélgetésekből kiderült sok hasonlóság van Málta és Magyarország között, főként a kultúra és a vallási turizmus terén. A máltai találkozó pedig csak tovább erősítette, hogy a jövőben jól együtt tudnak majd működni.