Immár második alkalommal rendezték meg az Édes-mézes palóc méhésztalálkozót Karancskesziben. Az eseményen mások mellett részt vett Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke, valamint Rozmann Gréta, a 2016. évi mézkirálynő is.
Karancskeszi. A rendezvény mézszentelő szentmisével kezdődött a Szent Mihály főangyal római katolikus templomban. Ennek elején ünnepélyesen bevonult az OMME elnöke, a mézkirálynő, valamint a mézlovagok. Balázs András plébániai kormányzó a szentmise kezdőgondolataként elmondta, hogy a méz megáldására gyűltek össze, és Istenre tekintenek, aki megáldotta az emberek szorgalmas kezeinek a munkáját.
Egymásra talált termelő és vevő
Prédikációjában tudatta a hívekkel, hogy immár második éve szeptember 2-án van a katolikus egyházban a teremtés és a gondviselés világnapja. Ezen alkalomra nagyon mély gondolatokat fogalmazott meg Ferenc pápa, amelyeket Balázs András tolmácsolt. Szavaival sugallta, a gondviselés azért nagyon fontos, hogy irányítsa a teremtett világot, mert azzal szemben most irgalmasságra van szükségünk. Mit is jelent azonban mindez?
Az atya kifejtette, hogy a Földre is úgy kell néznünk, hogy irgalmasságot gyakorlunk. Ugyanis veszélyben van, ezért vigyáznunk kell rá, mert felelőtlenül ki van zsákmányolva. Ezen kívül Ferenc pápa három nagyon fontos gondolatát mondta el a híveknek a plébániai kormányzó a mézszentelő szentmisén.
Az egyik az volt, hogy úgy tekintsünk a természetre, mint az emberre! Aki ugyanis tönkreteszi a természetet, olyan mintha egy embert bántana. A második felszólítás, hogy nem szabad a célt, az irányt eltéveszteni! Ez azt takarja, hogy úgy kell itt hagynunk a Földet, hogy a gyermekeink és az unokáink örökölni tudják. A harmadik megjegyzése, kérése pedig az volt a pápának, hogy a legrémisztőbb tapasztalatok ellenére se adjuk fel a reményt! Istennek ugyanis mindig vannak új útjai, mindig megáldja az embert. Léteznek olyan megoldásai, amit mi, halandók el sem tudunk képzelni. Tehát soha ne adjuk fel hitünket, reményünket, mert Isten mindig új megoldásokat ad! Elmélkedő gondolatait azzal zárta, hogy a mindenható Isten adja meg nekünk, hogy mi, akik a természet közelségében vagyunk, annak szépségeit csodáljuk, mindig tudjunk jót tenni „vele” szemben. Ilyen jótétel például a méztermelés is. Az elgondolkodtató szavak után megszentelte az oltár előtt elhelyezett mézeket. A szentmise a záróáldással ért véget.
Ezt követően a Karancsberényi Lovas Klub huszárainak vezetésével és a Csini Tini Mazsorett csoport kíséretével a templomtól elindult az ünnepélyes menet a művelődési ház színpadához.
Az odaérkezést követően, a Himnusz elhangzása után Királyhegyi Gyula polgármester köszöntötte a megjelenteket. Beszédében kiemelte: megtisztelő számukra, hogy ismét otthont adhattak ennek a rangos eseménynek. Hozzátette, büszkék arra, hogy a településen sokan foglalkoznak méhészettel. Elmondta, hogy nagy csodálója ennek a mesterségnek, mert a természet és a szakmai fogások harmonikus párhuzama nélkülözhetetlen a jó eredmények elérésében, éppen ezért rendkívüli felkészültséget igényel. Aztán hangsúlyozta magát az eszközt is, ugyanis a méhcsaládok élete, hierarchiája örök rejtély és misztikum. Viccesen jegyezte meg, hogy nincs hatáskör-túllépés, nincs álláshalmozás és véleménye szerint a korrupcióról még csak nem is hallottak. Van viszont pontos és precíz munkavégzés, fegyelem, védelmi rendszer, utódnevelés, valamint fajfenntartás.
Királyhegyi Gyula kiemelte, hogy bizonyára kevesebb gondunk lenne, ha az emberi társadalomban is így működnének a dolgok. Hozzátette, bízik benne, hogy a jó példa is olyan ragadós lesz, mint a méz. Zárásként örömmel mondta el, hogy a szakmaiságon túlmenően van egy fontos üzenete is a napnak. A Kárpát-medencei magyarság összetartozását erősíti, hogy erdélyi és felvidéki honfitársainkkal együtt ünnepelhettek.
Ezek után Diósi László, a Palóctáj Méhész és Környezetvédő Egyesület elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Elsőként Bross Péternek és Rozmann Grétának köszönte meg, hogy jelenlétükkel szebbé tették és ünnepélyesebbé varázsolták az Édes-mézes palóc méhésztalálkozót. Ezt követően elmondta. az egyesület célja, hogy a Karancs-völgyében, Nyugat Nógrádban egy olyan színteret és lehetőséget teremtsenek a mézfogyasztóknak, hogy megismerjék a méhészeket. Az utóbbiak pedig közvetlenül is találkozzanak a fogyasztókkal. Ehhez szerveznek olyan ünnepi jellegű műsorokat, programokat, amelyekkel gazdagítják az édes-mézes élményeket.
Ezeket a gondolatokat Rozmann Gréta mézkirálynő szavai követték. A jelenlévőknek elmesélte, hogy édesapja évek óta méhészettel foglalkozik, így ő már kiskorában megismerhette a méz jótékony hatásait. Bevallása szerint régóta készült arra, hogy egyszer mézkirálynő lehessen – dehát melyik kislány ne álmodott volna arról, hogy egyszer királynő legyen…?
Csakhogy ő tett is mindezért. Hozzátette, hogy tudatosan készült a megmérettetésre és nagyon szeretett volna mézkirálynő lenni. Idén augusztus 6-án, Jászberényben jött el az idő, amikor is a szakmai zsűri egybehangzó véleménye, és a közönség szerint is ő nyerte el a megtisztelő címet. Hangsúlyozta, hogy mézkirálynőnek lenni annyi, mint a magyar méz nagyköveteként megjelenni. Jelmondata: „Marketinget a magyar méznek!”
Hintóval érkezett a mézkirálynő
Beszéde végén arra biztatta a méhészeket, hogy legyenek büszkék munkájuk gyümölcsére, legyenek sikeresek és merjenek nagyokat álmodni! A mézkedvelőknek pedig azt a tanácsot adta, hogy fogyasszanak minél többet a méhészek folyékony aranyából, saját egészségük és mindannyiunk örömére!
A nap további részében szakmai előadásokon vehettek részt az érdeklődők, valamint számos egyéb programmal várták őket a szervezők. A délután folyamán kihirdették a főző-és mézverseny eredményeit is. Az utóbbira benevezett termékeket a művelődési házban lehetett megtekinteni. Az Édes-mézes palóc méhésztalálkozóval hagyományt teremtenek, s a méhészek szakmai gyarapodásához is nagymértékben hozzájárulnak.
(Forrás: www.nhc24.hu)