Interjú Tóth Simon Ferenccel, a díjat alapító Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány képviselőjével és Rácsok Balázzsal, az Ökumenikus Segélyszervezet szociális és fejlesztési igazgatójával.
Milyen típusú szociális tevékenységet végeznek?
Rácsok Balázs
Amikor szociális munkásokról, vagy segítő tevékenységről beszélünk, akkor mindig azt gondolják az emberek, hogy van egy aktív meg egy passzív fél. Az aktív a szociális munkás, aki mindenféle adományokat ad valakinek, a passzív fél pedig ezeket fogadja. Azt gondolom, hogy ez rossz megközelítés, a szociális munkások nem így dolgoznak. A mi dolgunk az, hogy létrehozzunk egy segítő teret, ahol együtt tudunk dolgozni a rászorulókkal.
Az a jó szociális munka, amikor én is adok egy kicsit és az akinek segítek, az is ad egy kicsit és így egymás mellett megyünk. Amikor találkozom egy családdal akiket felveszünk az átmeneti otthonunkba akkor azt szoktam mondani: én adok nektek helyet ahol le tudjátok hajtani a fejetek,te mit vagy hajlandó ezért megtenni? te Erre ő vállalja, hogy elindul munkát keresni. Mire én: Rendben, ez egy nagyon jó cél, dolgozzunk közösen; ha te reggel 9 óráig bejössz és elolvasod az összes újságot és kinézed az álláshelyeket akkor én adok neked telefont, amivel fel tudod őket hívni és adok buszjegyet amivel el tudsz menni. Nagyon fontos ez a párhuzamosság, hogy lássuk az ő részükről is a motivációt.
A JÓSZOLGÁLAT-DÍJRÓL:
A Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány országos és nemzetközi szinten – kiemelt figyelemmel a magyar–német kapcsolatok elmélyítésének szándékára – népszerűsíti, alkalmanként szervezi a rászorulókért végzett szociális munkát. Ezen tevékenységének keretében alapították a díjat, amelyet minden évben, névadója Twickel-Zichy Mária Terézia február 10-i születésnapján ad át a szociális munka területén kiemelkedő munkát végzőknek. A díjat szakmai partnerként támogatja mind a 7 nagy magyarországi segélyszervezet: a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt és a Johannita Segítőszolgálat.
Csak végre kell hajtaniuk, amit a szociális munkás mond nekik?
Nem kell. Az fontos, hogy akin segítünk az lássa, hogy milyen kimeneteli utak vannak. Amikor egy ember bajban van nekem kell tudnom egy olyan utat felvázolni számára, hogy tudja: van remény a problémája megoldására. Ha nem látja – nem lesz motivált. Azt mondja majd: engem ez az egész nem érdekel.
Mi a leggyakoribb ok amiért önökhöz fordulnak segítségért?
Az Ökumenikus Segélyszervezet egyik legnagyobb programja a kapcsolati erőszak elleni küzdelem. Van 5, családoknak kialakított átmeneti otthonunk, 2 krízisközpontunk és 1 titkos menedékházunk, amit működtetünk.Itt a krízis a kulcsszó,nagyon sokszor konkrétan élet-halál közti állapotban kerülnek be családok valamelyik központunkba, legyen akár éjjel 2 óra vagy hétvége. Itt a szociális munkás szerepe először a megnyugtatás. Azt mondani: nálunk jó helyen vagy, nyugodj meg. Mi veled vagyunk. És teljesen elfogadlak téged – így, ahogy jöttél. Ezzel teremtünk segítő teret. Ez maga az, nem az épület: amikor nem hibáztatunk, nem kezdünk okokat keresni, egyszerűen elfogadjuk őket. Majd amikor már biztonságban érzik magukat, akkor kezdünk el dolgozni.
Ilyenek azok az emberek, akiknek a Jószolgálat-díj jár?
Tóth Simon Ferenc
Ennek a díjnak a missziója elsősorban az, hogy a szociális munkára nem, mint szakmára hívja fel a figyelmet, hanem az emberiesség vagy humánum egy formájára. Azért is van maga a társadalom megszólítva és nem mi jelöljük ki, felülről a díjazottakat,hogy az emberek maguk vegyék észre a szűkebb vagy tágabb környezetükben azokat, akik lehet, hogy maguk sem tudnak róla, de észrevétlenül is valamilyen szociális munkát végeznek, segítik a rászorulókat. Vegyük észre a szomszédot, aki átjár a másik szomszédunkhoz nap munka előtt, reggelente bepelenkázni őt, vagy munka után bevásárol neki. Nyilván ez a fajta tevékenység a professzionális szociális munkában csúcsosodik ki, tehát amikor valaki hivatásának választja azt, hogy napi 24 órában másokon segít, de szeretnénk ha ezen a díjon keresztül kicsit tágabb értelemben is rálátnánk erre a tevékenységre és azokat belső mozgatórugóit tudjuk felmutatni, ami minden embereben benne van.
Rácsok Balázs
Azt gondolom, hogy Magyarországon a “szociális munkás”- elnevezés egy kicsit esetlen, mint kifejezés. Nem pontos. Ha valakit megkérdezünk, hogy szerinte mit csinál egy szociális munkás – nem tudja megmondani. Ezzel ellentétben Franciaországban plédául “szociális mérnöknek” hívják őket. Ennek már presztizsértéke is van, ezt már fiatalon is célként lehet kitűzni, mintha valaki jogász vagy közgazdász szeretne lenni. Itthon is minden segítő szociális mérnök. Hiszen segítünk újratervezni valaki életét – egy olyan élethelyzetben amikor szüksége van egy külső segítőre. Megtervezzük a legkisebb, apró lépéseket is, hiszen ha egy lépés nem sikerül egy nagyon elcsüggedt embernél, akkor nem lesz ereje meglépni a következőt.
Vezetők és beosztottak is lehetnek díjazottak?
Tóth Simon Ferenc
Azt lenne jó ezen a díjon keresztül látni, hogy ezt a tevékenységet minden szinten ugyanúgy lehet működtetni. Itt van Balázs, aki egy monstre segélyszervezet felsővezetője, de ugyan azok a motivációi ebben a szerepben is, mint aki behívja a kapujából télen a hajléktalant egy teára, nevén szólítja és elbeszélget vele.Szeretnénk, ha ezen a díjon keresztül szembesüljön a társadalom azzal, hogy nem feltétlenül kell egyetemet végzett szociális szakembernek lenni ahhoz, hogy bárki fogja magát, észrevegye a szűkebb vagy tágabb környezetében levő segítségre szorulókat és a saját, rendelkezésére álló eszközeivel segítsen rajtuk. Ha ez a segíteni akaró hozzáállás a helyére kerül, ha megértem azt, hogy ez belőlem indul ki és csak rajtam múlik, akkor máris aktivizáltam magamat és a konkrét megvalósításon kezdek dolgozni. Akármilyen szentimentálisan is hangzik, amit Vecsei Miklós itt mondott, az igaz: alapvetően minden ember jó. Minden ember természetes és ösztönös hozzáállása az, hogy akar és képes segíteni..Csak azt érzem, hogy mindig arra vár mindenki, hogy majd a szociális munkások megoldják a problémát, majd a szakemberek vagy a politika úgyis kitalálja, mi hogyan legyen…Pedig rettentően egyszerű a dolog: segíteni kell annak, aki segítségre szorul.Minden „alulról” indul. Ehhez szeretne inspiráló példákat felmutatni a Jószolgálat-díj.
Van olyan, hogy civil ajánl másik civilt a díjra?
Igen és ezek talán a legfontosabb kategóriák. Gombamód szaporodnak a fővárosban – és most már vidékről is hallani híreket – az olyan civil kezdeményezések, amelyekben összeállnak emberek – mindenféle segélyszervezet vagy intézmény irányítása nélkül – összedobnak egy gulyásra valót, körülállják a bográcsot, megfőzik, meghívják azokat, akiknek az a tál gulyás a napi meleg étkezést jelenti és szétosztják közöttük … szerintem ez csodálatos. Nem mondta nekik semmiylen szakmai szervezet, vagy politikus, hogy hol, mit, hogyan, kivel és kinek csináljanak. Észrevették a környezetükben a problémát és ösztönösen tettek egy lépést a megoldás irányába….. ennyi. Ennyit kell csinálni. Ha ezt lefordítja bárki a saját környezetére, saját lehetőségeire és eszközeire; körülnéz, hogy mire van szüksége valakinek az ismerősei vagy azok ismerősei között és erre tesz egy konkrét megoldást- ha csak ennyit tenne mindenki, az már elég is lenne. Ha iylen történeteket fel tud mutatni ez a díj és ez inspirálni kezd másokat is, amiből remélhetőleg idővel majd újabb megoldások születnek akkor már fantasztikus dolgot értünk el.
Rácsok Balázs
A segítés belénk van kódolva. Csak az tud teljes mértékben egészséges és boldog lenni, aki segít is. Elfogadni is tudni kell meg adni is. Ezt a kettőt folyamatosan együtt kell működtetni az emberben. Ezt viszont nem könnyű megcsinálni a mostani társadalomban. A világ most arról szól, hogy te, egyénként hogyan tudsz érvényesülni, a karriered hogyan alakul majd jobban, versenyhelyzet van… Azt nézik, hogyan vagy felöltözve és milyen telefonod van és milyen cipőben jársz. Ez egy nagyon erős vetélytárs. Ezzel küzdeni kell. De vannak eszközeink.
A díjra megfelelő ajánlással országos szinten bárki nevezhet a www.joszolgalatdij.hu weboldalon található adatlap kitöltésével, 2016. október 31-ig. A díjra olyan személyek és intézmények jelölését várják, akik szociális területen végeznek kiemelkedően példaértékű munkát, a kiírásban megjelölt kategóriák valamelyikében (családokért végzett szociális munka, kisebbségekért végzett szociális munka, fogyatékkal élőkért végzett szociális munka, idősekért végzett szociális munka, hajléktalanokért végzett szociális munka). Lehetőség van civil közösségi kategóriában az intézményrendszeren kívül, szociális területen sokat tevő közösség elismerésére, valamint életműdíjra való felterjesztésre is. A zsűri által kiválasztott díjazottakon kívül egy díj a közönségszavazatok alapján is átadásra kerül. A Jószolgálat-díjjal a szakmai és emberi elismerésen túl több százezer, összességében megközelítőleg 10 millió forintos tiszteletdíj is átadásra kerül majd a 2017. február 10-én megrendezésre kerülő átadó ünnepségen.
Tóth Simon Ferenc
Ilyen eszköz ez a díj is. Ha tetszik, akkor olyan, mint egy társadalmi érzékenyítő-kampány, csak nem tavasztól őszig tart, hanem 2016-tól… reméljük hosszú évekig.
SUSÁNSZKI BENCE
Forrás: origo.hu
(Forrás: www.civilhirugynokseg.hu)