„Büszkeség, hogy én vagyok az egyetlen pasi itthon, aki a koraszülött babáknak inkubátorpólókat varr. Bár még jobban örülnék, ha ez a kiváltság nem lenne igaz” – jelent meg nemrég Hegyi Ferenc Facebook – oldalán.
Azóta körbejárta az országot a „babaruhavarró Feri” fotója, amit ő nem is bán, hiszen az a célja, hogy a Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) támogatóinak köre erősödjön. Nemcsak varrókra, hanem ruhaalapanyagra és eszközökre is nagy szükség van.
„Megdöbbentett, hogy ennyire felkapták a posztomat – mondja Ferenc. – Müller Péter-idézetekkel kommentelnek, és abszolút támogatóak, még a pasik is! Persze az volt a cél, hogy eljusson az információ azokhoz az emberekhez, akik akarnak és tudnak segíteni. De arra nem számítottam, hogy több mint huszonnégyezren megosztják majd a posztomat, és tévé- meg újsághír leszek…”
Ferenc egyébként közgazdász, varrni azelőtt sosem tanult. „A feleségem ért hozzá, így hat éve egy felhívásra jelentkezett a KORE – hoz. Azóta is csinálja, amikor van ideje. Nemrég azonban megerőltette a kezét, ezért megkért, hogy segítsek neki kiszabni a ruhákat. Aztán úgy alakult, hogy a varrást is megmutatta – egész jól belejöttem. Már megvarrtam százhúsz ruhácskát, most éppen előkéket készítek.”
A férfi azt mondja, nemcsak hasznos, amit csinál, de ki is kapcsolja. „Amikor kavarognak a gondolatok az agyamban, kifejezetten jót tesz leülni, és valami egészen másra figyelni. Koncentrálni kell, hogy pontos legyen a varrat, hogy ne szúrjam meg az ujjam… Persze az elsődleges pozitívum az, hogy segíthetek vele. Jó érzés segíteni ezeknek a pici babáknak, a családoknak.”
Feri üzenete óta sorra érkeznek a felajánlások. Varrodások szóltak, hogy egy-két napi munkájukkal segítenének, mások textilt ajánlottak fel az egyesület önkéntesei számára. „A kemény mag az nagyjából tíz-tizenöt emberből áll, akik évek óta rendszeresen segítenek, köztük a feleségem is” – mondja Ferenc, és hozzáteszi, alapanyagra is óriási szükségük van. Nemcsak új textilek használhatók, hanem a már hordott, kidobásra ítélt ruhadarabok is szóba jöhetnek.
„Mindent megvizsgálunk, és csak abból készül ruha, ami megfelel a feltételeknek. Elkészítés után újra átnézzük a ruhákat, a kórházak pedig mindent fertőtlenítenek, mielőtt a babákra kerül egy-egy darab” – magyarázza az önkéntes, aki érdekes módon még nem látta, milyenek a ruhái használat közben. „Én a folyamat egyik végén vagyok, a kisbabák pedig a másikon – magyarázza. – Szeretnék egyszer meglátogatni egy olyan PIC – et, ahová a ruhák kerülnek. Addig is… az egyesület Koraszülöttruha-gyűjtés csoportjába rendszeresen tesznek fel képeket a babákról, talán egyszer viszontlátom az egyik általam készítettet rajtuk…”
Forrás: nlcafe.hu
(Forrás: www.civilhirugynokseg.hu)