Nógrád Megye Önkormányzata és az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ Alapítvány tegnap közösen rendezte és ünnepelte meg a környezetvédelemi világnapot a megyeházán. Délelőtt három előadó – dr. Tóth Viktória osztályvezető főorvos, Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője és dr. Mika János, az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára – más-más szemszögből világított rá ugyanarra a témára.
Salgótarján. A prezentációkat követően az előadók, Szabó József megyei jegyző, valamint dr. Kecskeméti Sándor, az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ Alapítvány elnöke tartott sajtótájékoztatót. Ezen Szabó József elmondta: 1972. június 5-e az Egyesült Nemzetek Szövetségének közgyűlési határozata értelmében a környezetvédelem világnapja. Megyénkben ennek megünneplése már hagyománnyá vált.
Hozzátette, a rendezvény fő célja az volt, hogy felhívják a gazdálkodó szervek, valamint a lakosság figyelmét a környezetvédelem fontosságára, továbbá a klímaváltozás veszélyeire. Hangsúlyozta: az előadásokból is kiderült, hogy már a huszonnegyedik órában járunk. Nem elegendő a célkitűzés, konkrét cselekvésre van szükség.
A jegyző azt gondolja, hogy Nógrád Megye Önkormányzata a lehetőségeihez képest aktív ezen a területen. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretein belül szűkebb hazánk 30 millió forintot nyert, amely kifejezetten a klímastratégia elkészítésére, továbbá a klímatudatos nevelésre használható fel az előttünk álló másfél éves időszakban.
Kifejtette továbbá, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) szintén egy pozitív irányt mutat megyénkben. Ennek egyik eleme kifejezetten az önkormányzati tulajdonban lévő épületek energetikai felújítását célozza meg, ami a környezetvédelemre szintén pozitív hatással van – zárta hozzászólását Szabó József.
Ezután dr. Kecskeméti Sándor röviden összefoglalta: a környezetvédelem társadalmi ügy. Ez alól nem bújhat ki sem egy miniszter, sem egy orvos, sem pedig egy segédmunkás. Folytatva ezt a gondolatmenetet dr. Tóth Viktória hozzáfűzte, az egyén felelőssége nem kicsi, úgy véli, ahhoz, hogy jólét alakuljon ki, egészségünket meg tudjuk őrizni, mi is sokban hozzájárulhatunk.
Hangsúlyozta: védjük a fákat! Elmondása szerint tisztában van azzal, hogy a papírkészítéshez és egyéb más dolgokhoz is szükség van a kivágásukra. Azonban, ha egyet elpusztítunk, telepítsünk a helyére kettőt, mert nagyon sok jót tudnak nekünk adni. Ezen figyelemfelhívó szavak után Kőrösi Csaba a klímaváltozást több oldalról is „körbejárta”. Kitért arra, hogy veszélyzónában vagyunk, de még van megoldás. A klímavédelem ugyanis nagy részben gazdasági átalakítást, jelen esetben modernizálást jelent. Mindannyian döntési helyzetben vagyunk. Mindenki magánemberként, fogyasztói minőségében meghozott döntésétől függ a klímaváltozás sorsának negyven százaléka.
Végezetül pedig dr. Mika János osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Gyakran tapasztalja, hogy a környezetvédelmet tizenegyedik parancsolatként értelmezzük. Ott van, követni kellene. De vajon miért is? – tette fel a kérdést. Azért, mert a világban – a statisztikák szerint – az idő előtti halálozások 22 százaléka környezeti eredetű. Hasonló értéket képvisel az ezen ok miatt munkából kiesettek száma is – zárta gondolatait az Eszterházy Károly Egyetem tanára.
Gerhát Karina
(Forrás: www.nhc24.hu)