Évtizedek óta figyelik és gyűjtik az égi vándorokkal kapcsolatos adatokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei. Az elmúlt esztendő izgalmas volt az egyesület Nógrád megyei szervezete számára, hiszen több, szűkebb hazánkban ritkán felbukkanó madarat is sikerült lencsevégre kapniuk.
Negyvennyolc évvel ezelőtt, január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület, amely szervezet a jelenleg is ismert elnevezését 1990-ben vette fel.
Molnár Márton, az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportjának titkára elmondta: a tevékenységeik között az egyik legjelentősebb a madarak megfigyelése, illetve az égi vándorokkal kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése.
– A madarak jól megfigyelhető, úgynevezett indikátor fajok. A feltűnésük, jelenlétük, eltűnésük vagy akár az állományváltozásuk alapján az élőhelyük állapotáról kaphatunk visszajelzést – hangsúlyozta Molnár Márton.
A tavalyi év számos meglepetést tartogatott. Januárban Jobbágyi mellett egy szántóföldön hósármányokat figyeltek meg. E faj az északi sarkkörön túl fészkel, hazánkban csak téli vendégként szokott feltűnni, főként az Alföldön.
– A hegyvidékeken ritka a megjelenése, ezért is számított szinte kuriózumnak, amikor Nógrádban egy hetven-nyolcvan egyedet számláló csapatot sikerült megfigyelni. Ilyenre már évtizedek óta nem volt példa. A következő nem mindennapi vendéget február végén sikerült szemügyre venni. Az Ipoly folyó kiöntése miatt nagy terület került víz alá, és e jelenségnek köszönhetően Litkén és Ipolyvecén is egy-egy bütykös ásóludat láttak a kollégák. Ez a faj főként a tengerparton költi ki tojásait, azonban az elmúlt tíz évben hazánkban megerősödött az állománya. Ugyanakkor szűkebb hazánk kevés megfelelő élő- és költőhelyet tud kínálni neki – fejtette ki a titkár.
Hozzátette: 2021 egyik legnagyobb érdekességének egy vörösnyakú lúd számított, amit Drégelypalánkon pillantottak meg márciusban. Ezek a madarak Szibéria északnyugati részén fészkelnek, hazánkat vonulásuk során szokták útba ejteni. Az egyesület fennállása óta ez volt a hatodik alkalom, amikor ez a faj feltűnt a megyében. További különlegesség, hogy globálisan is veszélyeztetett. Az állománya annyira kicsi és sérülékeny, hogy emiatt nemzetközileg is nagy hangsúlyt fektetnek a védelmére.
A szakemberek májusban Szuha közelében egy karmazsinpirókot kaptak lencsevégre. E madár ritka átvonuló Magyarországon, de egy-egy fészkelő párt is megfigyeltek már határainkon belül.
Szeptemberben két törpekuvikot láttak a szakemberek a Medves-fennsík peremén. Ez a legkisebb európai bagolyfaj, amelynek hazánkhoz legközelebb a Tátrában van nagyobb állománya. Olykor néhány példány lehúzódik Magyarország területére, hazánkban eddig négy alkalommal sikerült bizonyítani a fészkelését. Ez alkalommal a madarak párban mozogtak, így van rá esély, hogy fészket is építenek szűkebb hazánk berkein belül a kis méretű égi vándorok.
Hitelességét ellenőrzik a felvételeknek
Molnár Márton több, szűkebb hazánkban ritka madárfajt lencsevégre kapott tavaly. Mint arról a Nógrád Megyei Hírlap is beszámolt, októberben a Maconkai-víztározó partján egy fiatal fenyérfutóról készített képet, illetve április 19-én, Bátonyterenye mellett feltehetően egy angliai barázdabillegetőt is sikerült megfigyelnie. – A barázdabillegető törzsalakja hazánkban is gyakori, azonban a fent megnevezett alfaja példányai a Brit-szigeteken fészkelnek, majd az óceán mentén vonulnak Afrikába. Emiatt is annyira ritkák Közép-Európában. Magyarországon eddig kevesebb mint tíz alkalommal sikerült szemügyre venni őket, míg Nógrád megyében ezelőtt még egyszer sem – hangsúlyozta Molnár Márton. Hozzátette: mivel az angliai alfaj nagyon hasonlít a hazánkban is elterjedthez, ezért a felvételt a Nomenclator Bizottság vizsgálja. Az MME-hez tartozó, ám szakmailag önálló szervezet célja, hogy a Magyarországon újonnan vagy ritkán előforduló madarakról készített dokumentációkat hitelesítse és nyilvántartsa.