Mi, magyarok, jólelkű nép vagyunk; a bajban, a veszélyben hatalmas erővel tudunk összefogni – jelentette ki a köztársasági elnök felesége pénteken Budapesten, az első Országos Civil Konferencián.
Herczegh Anita, aki a koronavírus-járvány miatt árván, félárván maradt gyermeket támogató Regőczi István Alapítvány kuratóriumának tagja is, a szervezet névadóját idézve azt mondta: „nem szavakkal, (hanem) cselekedetekkel kell igazolni szeretetünket”.
A magyarok ma is értik e szavakat és követik is – hangsúlyozta.
Az államfő felesége beszédében számos példával mutatta be és méltatta a civil szervezetek és önkéntesen által – a többi között a koronavírus-járvány alatt – végzett karitatív munkát és helytállást.
Ezek között említette a járvány elején a maszkok és fertőtlenítőszerek továbbá – akkor „oltás és gyógyszerek híján” – a fertőzöttek kezeléséhez szükséges vérplazma adományozását.
Felidézte, hogy a Országos Civil Véradásokon rendszeresen több százan vesznek részt.
Herczegh Anita mások mellett méltatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és a Magyar Vöröskereszt tevékenységét. Szavai szerint egyre több és több ember segített a betegeknek, az egészségügynek, a karanténban lévőknek és az áldozatok hozzátartozóinak.
Herczegh Anita emlékeztetett arra, hogy a járvány következtében 1200 gyermek veszítette el édesanyját, édesapját vagy esetenként mindkét szülőjét. Az ő anyagi gondjaik hosszú távú csökkentésére hozták létre férjével, Áder Jánossal a Regőczi István Alapítványt. Arról is beszélt, hogy „a szolidaritás csodáját éltük át” a Jónak lenni jó kampányban, amelyhez Ferenc pápa is csatlakozott.
Úgy fogalmazott: „civilek, önkéntesek, adakozók, mi is a szeretetnek ezen az összetartó ösvényén járunk, mert nemcsak akarjuk a jót, hanem szolgáljuk is azt”. „Ez a jószolgálat a mi küldetésünk” – hangoztatta.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében a konferencia megrendezésének apropójaként jelezte, hogy 25 éves a civilek napja, amelyet február 4-én, pénteken tartanak, emellett pedig a Miniszterelnökség által működtetett Civil Központok fennállásuk tizedik évfordulóját ünneplik.”Az ő munkájuk elengedhetetlen a civil pályázati rendszer működtetéséhez” – fogalmazott. Szalay-Bobrovniczky Vince az elmúlt négy év eredményeire térve ismertette: a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) forrásait 2022-re a négyszeresére emelték, az érintettek támogatási lehetőségeit növelő városi és falusi civil alapot hoztak létre. Azt is sikerként könyvelte el, hogy a civil ügyekkel kapcsolatos ismereteket immár két felsőoktatási intézményben is tantárgyként oktatják.
A helyettes államtitkár úgy folytatta: több, a civilek számára fontos törvénymódosítást is kezdeményeztek az elmúlt években. Ezek között említette, hogy a NEA forrásaira való pályázáshoz szükséges bevételi plafont 50 millió forintról 75 millió forintra emelték, amivel több ezerrel több szervezetet tudtak támogatási lehetőséhez juttatni.
Szalay-Bobrovniczky Vince beszámolt arról is, hogy három éve alapították az Értékteremtő Közösségekért-díjat, ami egy jelentős elismerés. „Közösségeket és értékeket kell teremteni, ezt várjuk el a civil szervezetektől” – mondta, hozzátéve: vannak olyan civil szervezetek, amelyek tevékenységét bírálja a kormány, legtöbbjükét azonban nagy elismerésben részesíti és támogatja.
A Civil Központok tevékenységére térve közölte: 2018-tól 2022-ig 330 millióról 510 millió forintra emelkedett a Miniszterelnökség által a központok részére a civil szervezeteknek nyújtott ingyenes tanácsadást, szolgáltatást lehetővé tevő támogatás összege. Szalay-Bobrovniczky Vince egyúttal méltatta a Civil Központoknak a koronavírus-járvány elleni védekezéshez nyújtott szerepét is.
Az eseményen rendezett kerekasztal-beszélgetésen Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszteri biztos a többi között arról beszélt, hogy Magyarországon már 1945 előtt is nagyon aktívak voltak a civil szervezetek, majd a kommunizmus miatt ebben 40 év szünet következett, s csak a rendszerváltás után jött felvirágzás. Felsorolása szerint a civil szervezetek feladata az értékőrzés, az alkotás, a modernitás és segítségnyújtás.
Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarországon 530 szociális feladatot ellátó civil szervezet kap állami támogatást, ami Európa sok országában nem magától értetődő.
Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a többi között arról szólt, hogy a magyarság megmaradása a lelki tényezőktől is függ. E tekintetben a jövő szempontjából hangsúlyozta a fiatalok megszólításának fontosságát a civil szervezetek számára.
Gulyás: azok a civilek, akik az élet nehézségeinek megoldásán dolgoznak
Azok a civilek, akik felismerik az emberek, a közösségek életét nehezítő tényezőket, és azért dolgoznak, hogy ezekre konkrét megoldások szülessenek – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten.
Gulyás Gergely az I. Országos Civil Konferencián és az Értékteremtő közösségekért díjak átadásán úgy fogalmazott: „amikor mi civilekről beszélünk, akkor nem befolyást vásárolni akaró spekulánsok meghosszabbított kezeként működő, különös eredetű pénzekkel és különféle ösztöndíjakkal alaposan kitömött NGO-kra gondolunk, amelyek (.) állásfoglalásukat mindig a finanszírozó napi érdekei szerint alakítják”.
Úgy vélekedett, hogy a baloldal szerint civil szervezet az, amely „pénzt kap Soros Györgytől”.
„Most azonban, amikor a héten Soros György egyik kedvenc civil szervezetét, az Amnesty Internationalt már az új izraeli kormány is terrorizmust támogató szervezetnek minősítette, érdemes lenne átgondolni a baloldalnak is a civil szervezet fogalmát” – hangoztatta a miniszter.
Kijelentette, hogy hatalmas erő rejlik a polgárok önálló kezdeményezéseiben. A civil szervezeteket megbízható partnereknek kell tekinteni, 2010-től ennek jegyében komoly munkát végeztek el közösen – mondta.
Sikerült egyértelművé tenni a jogszabályi környezetet; megalkották a civil törvényt, amely a mai napig jó jogi alapja az együttműködésnek – emelte ki Gulyás Gergely.
Hozzáfűzte, hogy az elmúlt bő évtizedben az anyagi források is jelentősen bővültek. Több a pályázati lehetőség, az elbírálásban döntő szerep jut a szakmai kollégiumoknak. A civil szervezetek állami támogatása is nőtt: 2010-ben még 144 milliárd forint volt, 2020-ban már 393 milliárd. Nem csupán az állam vált bőkezűbbé: a civil szervezetek összbevétele is emelkedett, 420-ról 896 milliárdra – közölte.
A miniszter azt mondta, hogy elkötelezett emberek sok mindent elérhetnek az összefogás erejével. Az elmúlt évtizedekben a nemzet életének fontos szereplői voltak a legkülönfélébb célokkal létrejött civil szervezetek, egyesületek, amelyek mindig igyekeztek önmagukon túlmutató hivatást betölteni, egyszerre adtak közösséget tagjaiknak és példát mindazoknak, akik nyomon követték a munkájukat.
Kitért arra, hogy a kommunizmusban az egyesületek túlnyomó többségét betiltották és szétkergették. Azok, amelyek továbbra is működhettek, elveszítették belső autonómiájukat és állandó megfigyelésnek voltak kitéve.
A rendszerváltoztatás után azonban a civil világ újraépült, „ez jelenti a polgári Magyarország legfontosabb alapját”. A 2020-as évben 60 673 alapítvány, illetve társas nonprofit szervezet, egyesület működött, a klasszikus civil szervezetek száma is több mint 53 ezer. Ez hatalmas mennyiség, főleg, mert minden területre kiterjed a civilek működése – mondta Gulyás Gergely.
Az eseményen átadták az idei Értékteremtő közösségekért díjakat. Az elismeréseket Kontha Benőné, a Református Dunamenti Kistérségi Diakónia elnöke, a Majosházai Hospice Ház alapítója, valamint a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület kapta.
A díjazottakról a miniszter úgy fogalmazott: „gazdag az az ország, amelynek ilyen civiljei vannak”.
Az elhangzott méltatás szerint Kontha Benőné a saját családjában történt tragédiák következtében határozta el, hogy addigi karitatív tevékenységét kiegészítve a hospice-nak szenteli az életét. Olyan házat hozott létre, ahol méltó körülmények között ápolhatják a daganatos betegeket, amiben személyesen részt vesz.
Kontha Benőné értéket teremt és reményt ad a rászorulóknak.
A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesületet az erdélyi és a magyarországi reformátusok érdekeinek érvényesítése céljából alapították 2011-ben. A szervezet kiadványokat jelentetett meg, díjakat hozott létre, valamint kórházaknak is többször gyűjtött adományokat.
Kontha Benőné azt mondta, hogy a díjjal az önkénteseit és a vele együttműködő szakembereket is elismerték, mert közösen érték el az eredményeket.
Egyesületük célja, hogy a családok merjék az otthonukban felvállalni a szeretteik ápolását, de ha valakinek nincs megfelelő otthona, esetleg családja, akkor ő is emberhez méltóan töltse élete utolsó heteit – közölte.
A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület nevében Fülöp István elnök kiemelte, hogy szervezetük a történelmi Szatmár vármegye értékeinek felmutatására jött létre. Igyekeznek mindent megtenni azért, hogy gyarapítsák értékeiket – tette hozzá.
Február 1-je a civilek napja, ehhez időzítették a díjátadót.
Az Értékteremtő közösségekért díjat annak a civil szervezetnek, valamint határon túli civil szervezetnek adományozhatja a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amelynek értékteremtő, értékmegőrző tevékenysége példaértékű, valamint annak a természetes személynek, aki a közösség vagy közösségek ilyen irányú tevékenységét elősegíti, támogatja, vagy munkájával hozzájárul a civil szervezetek magas színvonalú működéséhez.
Az Értékteremtő közösségekért díjat 2020-ban hozták létre, hagyományteremtési céllal. A mostani nyilvános felhívásra 41 civil szervezet és 34 természetes személy érvényes előterjesztése érkezett be 17 megyéből és a fővárosból, valamint a határon túlról Erdélyből, a Vajdaságból és Csehországból.
https://gondola.hu/cikkek/121611-Herczegh_Anita__mi__magyarok__jolelku_nep_vagyunk.html