Gyomirtós fogyasztótabletta, ólmos festékkel színezett potencianövelő; hatóanyag nélküli rákgyógyszer; illegális orvosi eszközök; hamis óvszer – a közelmúlt eseményei, elrettentő példák a hamisított gyógyszerek-termékek piacáról.
Éppen ezért fontos az edukáció, amit nem lehet elég korán kezdeni, időben meg kell tanítani, hogyan óvhatjuk meg az egészségünket – hangsúlyozzák a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány tagjai. Ezt a küldetést vállalta fel a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a munkacsoport speciális tananyagot dolgozott ki középiskolások számára. Hogyan jut el a diákokhoz az üzenet a hamis termékek veszélyeiről? Mi történik egy ilyen órán? Miért van szükségük a diákoknak hamis gyógyszerre? Honnan szerzik be? – a HENT munkatársai tapasztalataikat összegezték.
Tény és való, a hamis termékek megjelenése a piacon nem újdonság, a változás talán csak annyi, hogy a világháló, a digitális eszközök és felületek bővülése leegyszerűsíti ezeknek az árucikkeknek a beszerzését. Csak egy kattintás, és bármi beszerezhető, kényelmesen, potom áron, és még házhoz szállítás is igényelhető!
A HENT munkacsoportja a gyógyszerhamisításról szóló tananyagot nem véletlenül, elsősorban a középiskolásoknak állította össze, erre a korosztályra ugyanis jellemző, hogy elégedetlenek magukkal, a testükkel, csinosabbak, izmosabbak, menőbbek szeretnének lenni és ehhez keresik a gyors változást ígérő készítményeket.
„Vannak osztályfőnöki óráink, hosszú ideig tartott, amíg kidolgoztuk, hogy mi az, ami hatékonyan működik. Az már az elején látszott: nem lehet 40 perces előadásokat tartani. 3×15 perces paneleket állítottunk össze, és az órákat a hamis tárgyak felismerésével fejezzük be. Azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb érdeklődés a kézzelfogható hamis termékek iránt van, így tehát ebbe az irányba vittük el az általunk kidolgozott oktatási anyagot. Minden előadáshoz, játékhoz, diasorhoz tartozik egy óravázlat, amely diáról diára segíti a tanárokat. Ez nem kőbe vésett szöveg, rábízzuk a tanárokra, hogy ők hogyan interpretálják” – ismertette a tananyag hátterét Németh Mónika, a HENT munkatársa majd hozzátette:„Készítettünk egy felmérést, megkérdeztük a diákokat és a tanárokat, hogy mit és hogyan szeretnének hallani a hamisításról. Azt mondták, hogy legyen színes, és ne legyen hosszú, és mi pontosan ebbe az irányba indultunk el. Különböző korosztálynak készítettünk online játékot, szituációs játékot, oklevelet, plakátot, amely mind-mind elérhető a honlapunkon a diákoknak és a tanároknak szóló anyagokkal együtt.”
Hol vásárolja ez a korosztály a hamis gyógyszereket? „Tematikus helyeken, például edzőtermekben, emellett ritkán piacokon is hozzá lehet jutni egyes termékekhez, de a hamis gyógyszerek zöme, több mint 90%-a jellegzetesen az interneten keresztül jut a fogyasztóhoz. Ahogy interneten megrendeli a telefont, a hamis sportcipőt, pontosan így jut a hamis gyógyszerekhez is” – mondta Kövesdi Zoltán márkavédelmi szakértő.
A szakembereknek arra is van válaszuk, hogy miért az internet, és miért nem az orvos, a patikus a beszerzési forrás? „Az iskolás korosztály általában nehezen beszél a problémáiról, sokszor olyan készítményt rendel, amelynek a legális beszerzése kellemetlen, meg aztán nem is tudja, hogy hova forduljon, ha kell neki. Ciki elmondani, hogy kövér vagyok és fogyni szeretnék, de gyorsan. Vagy azért, mert úgy gondolja, egy orvos kineveti, ha izomnövelő szert szeretne, vagy azért, mert eszébe sem jut, hogy vannak más csatornák is, mint az egyszerű internetes beszerzés. Az internetes rendelés gyors, személytelen és – ami talán a legfontosabb – senki nem tesz fel kellemetlen kérdéseket” – összegezte a tapasztalatokat Kövesdi Zoltán, amelyet Németh Mónika kiegészített: „Magyarországon szigorúan szabályozott a gyógyszerhez való hozzáférés. Ha valaki szégyelli a problémáját és hallott arról, hogy az orvos, a gyógyszerész kikerülésével hozzájuthat a kívánt termékhez, akkor inkább az internethez fordul. Hangsúlyoznunk kell, hogy Magyarországon a gyógyszertárak gyógyszerbiztonsága kiváló, ott szinte lehetetlen hozzájutni ilyen szerekhez.”
Nemcsak a diákoknak, hanem a felnőtt „fogyasztóknak” sincs fogalmuk arról, hogy milyen hatóanyagokat tartalmaz az interneten megrendelt „gyógy”-szer, mit okoz, vagy éppen mit nem okoz. A legszerencsésebb helyzet, ha a készítmény egyszerűen csak hatástalan. Amit semmilyen körülmények közt nem szabad: interneten olyan vényköteles terméket vásárolni, amit kizárólag patikában, receptre lehet megkapni. Vásárlás előtt javasolt a terméket árusító honlapot, a kapcsolati adatokat, a fizetési módot ellenőrizni. „A hiteles, megbízható online patikákat kell keresni, amelyeken van egy hivatkozás, ami egy linkkel elvezet bennünket a hitelesítő szerv (Magyarországon ez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezési Intézet – OGYÉI) honlapjára, ahol ellenőrizhetjük a gyógyszertár adatait. Fontos, hogy ez ne csak egy kép legyen az online patika honlapján, hanem tényleges, aktív ikon. Azt is alaposan ellenőrizzük, hogy tényleg az OGYÉI honlapjára vezetett-e minket a hivatkozás” – mondja a szakember.
Amikor a HENT egy-egy hamis gyógyszert árusító honlapot, akkor az OGYÉI, az ORFK, a NAV összehangolt fellépésére van szükség, s ma már megvan az a jogszabályi háttér is, amely a honlapok betiltását lehetővé teszi. A hamis gyógyszerek piaca sajnos virágzik, épen ezért a HENT munkatársai a társadalmi tudatosságot erősítik minden létező fórumon, mert a hatóság tevékenysége önmagában kevés. A hamisítás elleni küzdelem csak akkor lehet sikeres, ha a végfelhasználó, vagyis a fogyasztó is közreműködik, tudatosan nem vásárol hamis termékeket, emellett pedig arra is odafigyel, hogy ne verjék át hamisítványokkal.
(Forrás: www.civilhirugynokseg.hu)