A tavalyi év sikeres tapasztalataira alapozva a Miskolci Egyetem mellett idén a gödöllői székhelyű Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is elindul „A civil szervezetek szerepe és lehetőségei Magyarországon.
Miért érdemes fiatalon is civil közösségekben tevékenykedni?” címet viselő szabadon választható egyetemi tantárgy a 2021/2022-es akadémiai év első szemeszterében. Az ünnepélyes megnyitóra, egyben a tantárgy első órájára 2021.10.07-én 16:00 órától kerül sor a MATE Gödöllői Szent István Campusán.
A tantárgyat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a Miniszterelnökség Civil és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága támogatásával indítja azzal a céllal, hogy a témával a fiatalok és így a felsőoktatási intézmények felé utat nyisson. A szervezők az órákat látogató hallgatókat szeretnék megismertetni a civil közösségekkel, a „civilséggel”, a civil szervezetek igen sokrétű, sokszor hiánypótló tevékenységével. Emellett a fiatalok figyelmét szeretnék ráirányítani az értelmiségi léttel járó felelősségtudatra, a társadalmi problémák iránti érzékenységre.
Összesen 8×90 percben, Gödöllőn csütörtökönként 16 órától, míg Miskolcon szerdánként 16:00 órától nyolc héten át nyolc téma kerül kifejtésre, hallgató-barát, az érdeklődést fenntartó, ugyanakkor elméleti és gyakorlati tudást is adó órák keretében. A tantárgy újszerűsége abban is rejlik, hogy valamennyi alkalommal vendégelőadók kerülnek bevonásra, egyrészt az állami, kormányzati szférából (államtitkárok, helyettes államtitkárok), másrészt civil szervezetek részéről (elnökök, szakmai vezetők). Ilyen módon a hallgatók megismerhetik az adott témákat több nézőpontból is. Minden egyes óra végén lehetőséget biztosítunk a hallgatók számára, hogy véleményüket elmondhassák, kérdéseket tegyenek fel az előadóknak.
A félév során a hallgatók az alábbi témák bemutatásával ismerhetik meg a civilség lényegét, eszményét, a civil szervezetek működését:
- civil szervezetek létrehozása és gazdálkodása,
- a civil kapcsolati háló fontossága,
- önkéntesség és adományozás,
- civilek a környezet- és klímavédelem, az oktatás, a kultúra és a hagyományőrzés területén,
- civilek a szociális szférában, az egészségügyben és a család védelmében,
- valamint a „civilség” nemzeti identitásmegőrző karaktere a határon túli közösségek életében.