A civil szervezetek, a gazdasági társaságok közhiteles nyilvántartásokban megtalálható számviteli beszámolóinak a tartalmát, az adatokat és információkat a számvevőszéki ellenőrzés során feltárt tények jelentős arányban nem támasztották alá.
Mindezek alapján – az ellenőrzési tapasztalatok felhasználásával – indokolttá vált, hogy az ÁSZ elemzésben mutassa be a számviteli beszámoló elkészítésével, közzétételével és letétbe helyezésével kapcsolatos tapasztalatait, illetve a jogszabályokban fellelhető ellentmondásokat. A civil szervezetek és a gazdasági társaságok közhiteles nyilvántartásokban szereplő beszámolói nem minden esetben közhitelesek, azonban hitelesnek kellene lenniük – világít rá az Állami Számvevőszék elemzése 115 civil szervezet és 219 nemzeti tulajdonban lévő gazdasági társaság ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentés megállapításainak összegzése alapján.
A hiteles és megbízható számviteli beszámoló, mint a közpénz védelmének garanciája
A közpénzt felhasználó szervezetek hiteles és valódi, megbízható adatokat tartalmazó számviteli beszámoló nyilvánosságra hozatalán keresztül biztosíthatják az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésében rögzített, a közpénzből gazdálkodó szervezetek vonatkozásában az átláthatóság és a közpénzzel való elszámoltathatóság elveinek érvényesülését. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a számviteli beszámolók közzétételi és letétbe helyezési feladatait ellátó nyilvántartásokban hiteles és valós, megbízható számviteli beszámolók legyenek elérhetők, azaz a számviteli beszámoló mellett az elkészítésének, jóváhagyásának és közzétételének hitelességét biztosító dokumentumok is megtalálhatók legyenek. A számviteli beszámoló hitelességét biztosító alaki és formai kellékek nem azonosak a valódi tartalommal, a valós tartalom megléte a beszámoló törvény szerinti megbízhatóságát jelenti.
A nyilvántartásban hiteles, valós és megbízható számviteli beszámolóknak az elérhetőségét a közpénz védelmének közérdekű célja indokolja. A hiteles adatokat tartalmazó számviteli beszámolók elérhetősége a közpénz átlátható és elszámoltatható felhasználását garantálja. Tehát, a hiteles, valós és megbízható számviteli beszámolók fellelhetősége a nyilvántartásokban azért szükséges, hogy valós, pontos és megbízható képet kapjanak arról az érdekeltek, hogy az adóbevételekből, költségvetési támogatásokból származó közpénz felhasználása a kitűzött cél szerint, a közpénz nyilvántartása és elszámolása szabályszerűen történt-e meg. Ez nemcsak jogalkotói, hanem adófizetői, állampolgári szinten is fontos és elengedhetetlen közérdek.
A számviteli beszámoló hitelességének követelményei
Az elemzésben összegeztük azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nyilvántartásokban található számviteli beszámoló hitelesnek tekinthető. A 1. számú ábra mutatja be a Számv. tv. rendelkezései alapján elkészítendő számviteli beszámoló részeit.
A civil szervezetek beszámoló-készítési kötelezettségére a Számv. tv. általános előírásain túlmenően további jogszabályok is tartalmaznak előírásokat. A civil szervezeteknek a beszámoló részeként – a mérlegen, az eredménykimutatáson (eredménylevezetésen) és kiegészítő mellékleten kívül – közhasznúsági mellékletet is készíteniük kell. A civil szervezeteknek a beszámolóik adatainak alátámasztására a közhasznú tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére kapott támogatásokról elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetniük, amelyek alapján a kapott támogatások felhasználása támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető. A számviteli beszámoló elfogadásáról a civil szervezet legfőbb szerve dönt.
A gazdasági társaságok a Számvitelről szóló törvény rendelkezései alapján készítik el számviteli beszámolóikat, majd a képviseletre jogosult aláírása és legfőbb szerv általi elfogadást követően közzéteszik, illetve letétbe helyezik azt. A Számvitelről szóló törvény előírásaihoz képest egyes ágazati jogszabályok (pl.: Hulladékgazdálkodási törvény vagy Távhő törvény) tartalmazhatnak előírásokat a számviteli beszámoló tartalmának általános szabálytól való eltérésére, például a kiegészítő melléklet további részletezésére vonatkozóan. Speciális szabályként jelenik meg, hogy a közhasznú gazdasági társaságoknak a Civil törvény rendelkezése alapján közhasznúsági mellékletet is kell készíteniük.
Az elemzés során azokat az alaki követelményeket gyűjtöttük össze, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a számviteli beszámolót külső személy vagy szervezet hitelesnek fogadjon el. Mindezek alapján a számviteli beszámoló és mellékletei mellett az alább felsorolt dokumentumokra lenne szükség a nyilvántartásokban, ahhoz hogy a számviteli beszámoló hitelessége és valódisága megfelelően alátámasztott legyen.
A szervezet képviseletére jogosult személy aláírásával ellátott számviteli beszámoló,
A számviteli beszámoló megtárgyalásának a szervezet felügyelőbizottsága vagy felügyeleti szerve elé történő beterjesztéséről szóló beterjesztő dokumentum,
A könyvvizsgálói jelentés,
A szervezet legfőbb szervének összehívásáról szóló és a számviteli beszámoló elfogadásának napirendi pontját tartalmazó dokumentum,
A számviteli beszámolót megtárgyalását és jóváhagyását tartalmazó hitelesített határozat,
A számviteli beszámoló megtárgyalását és jóváhagyását rögzítő határozatot tartalmazó határozatok tárának kivonata.
Ezek azok a dokumentumok, amelyek a számviteli beszámoló elfogadási folyamatának alaki követelményeit biztosítják, ezáltal a számviteli beszámoló hitelességét garantálják.
ÁSZ ellenőrzés – hiteles és valódi számviteli beszámoló
Az elemzés készítői felkapcsolták a villanyt, ugyanis a fent ismertetett tények alapján megállapítható, hogy a közhitelesnek nevezett nyilvántartásokban, civil szervezetek, valamint a nemzeti tulajdonban lévő gazdasági társaságok által közzétett számviteli beszámolók adatai alapján a partnereik, ügyfeleik vagy fogyasztók olyan adatokra alapozva hozhatnak befektetési és egyéb döntéseket, melyek nem valósak, nem helytállóak, és ez nem szolgálja gazdasági érdekeiket. Egyidejűleg a közhiteles nyilvántartásban közzétett, nem hiteles és nem valódi, nem megbízható számviteli beszámoló közpénzügyi szempontból akadályozó tényező az ÁSZ ellenőrzésben.
Az elemzés értékelése szerint a közhitelesnek nevezett nyilvántartás közhitelessége nem biztosítja a számviteli beszámoló hitelességét és megbízhatóságát. A közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog sem érvényesül, ha a közzétett közérdekű adatok nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészített hiteles számviteli beszámolón alapulnak.
A közpénzek felhasználása szabályszerűségének, a közpénz cél szerinti, átlátható és elszámoltatható felhasználásának ellenőrzése szempontjából hiteles, valódi és megbízható számviteli beszámolót tartalmazó közhiteles nyilvántartásra van szükség.
A hiteles számviteli beszámoló közzétételét garantáló nyilvántartás
A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján egy nyilvántartás akkor közhiteles, ha azt jogszabály rögzíti. Azonban a fentiekben is részletezett okok miatt csupán azzal, hogy egy jogszabályhely előírása alapján egy nyilvántartás közhitelessé válik, még nem elegendő biztosíték a benne foglalt adatok, információk hitelességéhez, további jogszabályi garanciális elemekre lenne szükség.
Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatain alapuló jogalkotási javaslata alapján olyan közhiteles nyilvántartás kialakítása indokolt a civil szervezetek és a nemzeti tulajdonban lévő gazdasági társaságok számára is, amely a közpénzt felhasználó szervezetek által közzétett, letétbe helyezett hiteles és valódi, megbízható számviteli beszámolókat tartalmazza. Ha a fentiekben nevesített garanciális elemek, dokumentumok beépítésre kerülnek a közzététel és a letétbehelyezés folyamatába, akkor az elemzésben felvetett garanciális feltételeknek megfelelő nyilvántartás már közhiteles formába tanúsíthatja, hogy hiteles és valódi, megbízható számviteli beszámolóval rendelkezik a szervezet. A hiteles számviteli beszámoló megléte pedig költségvetési támogatási összegek folyósításának feltététele lehet.
A koronavírus-világjárvány időszakában a digitális úton elérhető információk szerepe, jelentősége felértékelődött. Azzal, hogy a személyes találkozásokon, bizalmi viszonyokon alapuló kapcsolatok köre szűkült, a gazdasági, gazdálkodási jellegű döntések színtere is a virtuális térbe tolódott át. Gazdasági döntések alapulnak köztudomású és nyilvánosan elérhető nyilvántartások adatain, éppen ezért fokozottabban kell érvényesülnie a nyilvántartásokban található információk hitelességének.
Az elemzés alátámasztja azt, hogy az adat, az információ a 21. század „üzemanyaga”, a digitalizációs kor kihívása, ami a számviteli beszámolók közzétételének és letétbehelyezésének újragondolását indukálja. Mindezt a hatékonyság növelése érdekében, azért, hogy a számviteli beszámoló a digitalizáció adta lehetőségekkel élve az időveszteséget minimalizáló, az adatok összehasonlíthatóságát, azok validitását és a versenyképesség támogatását biztosító tényezőként jelenjen meg.