A Balaton üdülőtó, belföldi és külföldi nyaralók és turisták kedvelt úticélja. A helyieknek a Balaton a legfőbb “munkáltatója”. Sajnálatos, hogy a fejlesztők és a beruházók egyre kevesebbet gondolnak arra, hogy a gazdasági célok megvalósíthatóságának alapjául a tó természeti kincsei szolgálnak. Ezért azután egyre kevesebb a nyilvánosság számára is az információ a tó sérülékenységéről, egyre kevesebbet és egyre kevesebben gondolnak a Balatont fenyegető veszélyekre.
Valódi hírek, megbízható információk kellenének ahhoz, hogy a közösség, a nyaralók és a helyiek föl tudják mérni, mit tehetnek, tehetnek-e egyáltalán valamit a Balaton természeti értékeinek védelmében. Az információk hiányairól és bizonytalanságairól a civil környezetvédők országos Koordinációs Tanácsának október 26-i heti ülésén számolt be egyesületünk.
A közvélemény kezdi elfelejteni a Balaton védendő környezeti értékeit. A Bónusz Brigád és a GKI Digital nyár végi közös Balaton-felméréséből kiderült, hogy kinek mi jut eszébe elsőre a “Balaton” szó hallatán. 89 %-nak a strandolás, 41 %-nak a vízibicikli, 31 %-nak a hattyúetetés, ám senki nem említette a természeti kincset, vagy hasonló fogalmat.
Idén új törvényt akartak hozni a Balatonról. A törvénytervezet bejárta a hosszas parlamenti utat, szavazását az előző parlament utolsó ülésnapjára, 2018. február 20-ra tűzték ki. Azóta sincs hír a tervezet további sorsáról. A törvénykezés bizonytalansága azután magával hozta a helyi szabályok betartásának utóbbi időkben észlelt fellazulását is.
A balatoni fejlesztésekről és forrásairól kormányhatározat rendelkezik. A 2015 novemberében hozott határozat 320 milliárd Ft fejlesztési forrást határozott meg a 2020-ig tartó időszakra, tételesen feltüntetve, hogy mi és mennyiért valósul majd meg. Ezt 2016 júliusában a kormány visszavonta. Egy fél év bizonytalanság után 2016 decemberében született az újabb kormányhatározat a balatoni fejlesztésekről és 360 milliárd Ft forrásról. Senki nem gondolta, hogy esetleg ezt is visszavonhatják. Ám a napokban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. visszavonta a balatoni komplex közlekedési koncepció elkészítésére kiírt pályázatot. A visszavonás vasútfejlesztést, bicikliút-fejlesztést és kikötőfejlesztést egyaránt érint, sőt még a repülőtér-fejlesztést is. Magára a tóra a 2014-2020 időszak EU-s KEHOP forrásaiból méltatlanul kevés jut, összesen csak 18 milliárd Ft. Ebben a legnagyobb tétel – 12 milliárd Ft – a Sió zsilipjeinek rekonstrukciója.
A bizonytalanság a médiában is tükröződik, hírek, álhírek és rémhírek terjednek. Néhány érdekes cím a közelmúltból: “Láncfűrésszel a Balaton körül” (Népszava), “Földosztás lesz a Balatonnál” (www.napi.hu), “Kásler Miklós is ellenezte, mégis megépülhet a révfülöpi kikötő” (www.24.hu), “Panorámaadót vetne ki a siófoki polgármester” (Népszava).
(Forrás: www.civilhirugynokseg.hu)