Köszönöm Helyettes Államtitkár úrnak, hogy a civil szervezeteket érintő és érdeklődésükre számot tartó aktualitásokról beszélgethetünk. Az ötödik alkalommal megjelent Civil Kézikönyvet végiglapozva sok kérdésre választ kaphatunk, de kérem, hogy emeljük ki a legfontosabb aktuális témákat. Azt hiszem, hogy a civil szervezetek következő évi tevékenységét alapjaiban meghatározó forrás, a Nemzeti Együttműködési Alap 2024. évi pályázatainak állása mindenkit érdekelhet. Melyek a legfrissebb információk jelenleg a NEA-ról?
Abban az időszakban, amikor a mindennapokban érezzük a gazdasági nehézségeket, soha nem látott mértékű keretösszeg áll a NEA rendelkezésére, míg 2023-ban 11,050 milliárd forintból tudott gazdálkodni, addig a 2024. évi NEA keretösszeg az Alap fennállásának történetében eddig a legmagasabb mértékű, 13,899 milliárd forint.
A 2024. évi pályázati kiírások már meg is jelentek, a NEA összevont pályázatra 2023. október 2. és 2023. november 2. között volt lehetőségük a civil szervezeteknek pályázni, az igényelhető támogatási összeg pályázati kategóriától függően minimum 500.000 és maximum 4.500.000 forint volt.
A beadási határidő lezárult, milyen volt az érdeklődés az összevont pályázattal kapcsolatban?
A 8402 beadott pályázat nagyságrendileg megfelel a tavalyi adatoknak, az igényelt összeg 29,9 milliárd forint. Már most látható, hogy a jelenleg rendelkezésre álló forrás majdnem ötszörösét igényelték a pályázók. Évről évre nagy dilemma, hogy inkább több pályázó kapjon kisebb összegű támogatást, vagy kevesebb pályázó nagyobb mértékű forrást. Erre az egyes kollégiumokban a pályázatok bírálói adják meg évről évre a választ a beérkezett pályázatok tartalma és a tervezett költségek alapján. Szeptember 1-jétől vezettük be azt a módosítást, amely szerint az összevont pályázatok esetében a támogatás összege nem lehet kisebb négyszázezer forintnál.
A kisebb civil szervezetek támogatását célozza az egyszerűsített támogatás, meddig volt lehetőség erre a kategóriára pályázatot benyújtani?
A 2024. évi NEA egyszerűsített pályázati kiírásra 2023. október 16. és 2023. november 17. között volt lehetősége a szervezeteknek pályázni. Itt is vannak változások, például az, hogy az igényelhető támogatási összeg maximuma 350.000 forintról 400.000 forintra emelkedett. Az éves bevételi értékhatár itt 7 millió forint, amelybe nem számít bele a Magyar Falu Programból kapott támogatások összege. A beadott pályázatok száma közel 1500 darabbal nőtt a tavalyihoz képest, 6395 db. Tulajdonképpen számítottunk rá, hogy a támogatási összeg emelkedése miatt nagyobb lesz a pályázói kedv az egyszerűsített támogatás igénylésére.
Nagyon biztatóak ezek a lehetőségek a civil szervezetek számára, ugyanakkor sokszor hallani a szervezetek vezetőitől, hogy a megnyert forrás nem minden, azt fel is kell használni és el is kell vele számolni.
Igen, ezt meg tudom erősíteni. Magyarország kormánya, amely az anyagi feltételeket biztosítja és mi, akik minisztériumi szinten a civil közösségek fejlődését kiemelt feladatunknak tekintjük, folyamatosan vizsgáljuk a támogatások hasznosulását. Azt tekintjük eredménynek, ha a forrásokból olyan programok valósulnak meg, olyan kezdeményezések indulnak, olyan tevékenységek folynak, amelyek a helyi közösségeket segítik, a helyi hagyományokat, értékeket őrzik meg, a helyi embereknek segítenek a problémáik megoldásában. Ha az elnyert forrásból például egy értékes, a civil közösségnek szóló rendezvény valósul meg, akkor szerintem annak az elszámolása sem ütközhet akadályba. Ebben a feladatban mi is segítjük a szervezeteket, mivel bevezettük az egyszerűsített elszámolást.
Az elszámolás egyszerűsítése pontosan milyen könnyebbséget jelent egy civil szervezet számára?
A gyakorlatban tulajdonképpen azt, hogy egy számlaösszesítőt és egy, a szakmai megvalósításról szóló nyilatkozatot szükséges benyújtania. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a bizonylatok, dokumentumok, számlák teljes körével ne kellene rendelkeznie a civil szervezetnek, hanem azt, hogy csak ezt a két dokumentumot kell benyújtani. A teljes dokumentációt a civil szervezet székhelyén kell őrizni, hogy egy esetleges ellenőrzés során bármikor bemutatható, vizsgálható legyen.
Ez a lehetőség minden civil szervezetre vonatkozik?
A BGA Zrt. honlapján és a Civil Információs Portálon részletesen megtalálható, hogy milyen támogatási összegű, milyen pályázati kategóriába tartozó, melyik évben kiírt pályázati támogatásokra vonatkozik a könnyítés. Az is fontos szempont, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt él egy szervezet az egyszerűsített elszámolás lehetőségével, vagy azt követően. Kérem, hogy a részletes eljárást mindenképpen tanulmányozzák a fent említett oldalakon, mert a határidők elmulasztása esetén ettől a lehetőségtől eleshet egy civil szervezet, márpedig tudjuk, hogy az adminisztrációs terhek csökkentésére ez egy óriási lehetőség.
Felmerül a kérdés, hogy mi történik azokkal a szervezetekkel, akiknek már lejárt az elszámolási határidejük?
Alapvetően úgy tekintjük, hogy alapos indokuk van arra, hogy ezt eddig nem tették meg. Segíteni szeretnénk nekik is. Tájékoztató e-mailt kapnak majd a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től arra vonatkozóan, hogyan tudják a beszámolót benyújtani, amennyiben élni kívánnak az egyszerűsített elszámolás lehetőségével. Természetesen az elmulasztott elszámolási határidő miatt ezeknek a szervezeteknek nagyon gyorsan kell reagálniuk az értesítést követően.
Jól tudom, hogy az egyszerűsített elszámolás nemcsak a NEA, hanem a Falusi Civil Alap és a Városi Civil Alap pályázataira is vonatkozik?
Igen, ezért is fontos, hogy a BGA Zrt. és a CIP portál tájékoztatóit a civil szervezetek nagyon alaposan tanulmányozzák át. A veszélyhelyzet fennállását követően sem tűnik el a rendszerből az egyszerűsített elszámolás lehetősége, hiszen a NEA eljárásait szabályozó rendelet kiterjeszti az egyszerűsített elszámolás lehetőségét a legfeljebb 3 millió forint összegű egyszerűsített támogatásokon és normatív támogatásokon felül a többi NEA támogatásra (pályázat útján és egyedi támogatási kérelem útján biztosított támogatás esetében) is.
Sokszor hallani a civil szektor kritikájaként, hogy a civil szervezetek csak a támogatásokat várják, ha nem kapnak, akkor nem is végzik a munkájukat.
Ezzel a kritikával egyáltalán nem értek egyet. 2021 májusa óta úgynevezett „vármegyejárásokon” több mint 110 kerekasztal beszélgetésen, több mint 1400 civil szervezeti képviselővel beszélgetve azt tapasztaltuk kollégáimmal, hogy a civil szervezetek jelentős többsége akkor is végzi a tevékenységét, ha nem kap hozzá támogatást. Nagyon sok megható történetet, hatalmas közösségi erőt és segítő szándékot példázó összefogást ismerhettünk meg. Abban azonban valóban segítséget kell nyújtanunk, és a vármegyei civil központjainknak itt kiemelt szerepe van, hogy a civil szervezetek megismerjék, hogy milyen lehetőségeik vannak még a támogatásokon kívül, gondolok itt a civil 1%-ra, adománygyűjtő kampányok szervezésére, de akár a helyi vagy az uniós támogatások igénybevételére is.
A hazai pályázatok benyújtásában már többnyire rutinosan járnak el, de az uniós források megpályázásától félnek a hazai civil szervezetek, Ön szerint jogosan?
Nagyon fontosnak tartjuk és erre mindig felhívjuk a civil szervezetek figyelmét, hogy mielőtt bármilyen támogatási igényt szeretnének benyújtani, azelőtt vizsgálják meg, hogy a megvalósítandó céljaiknak milyen pályázat felelne meg és milyen adottságokkal rendelkezik maga a szervezet. Ha kisebb a program, például falunap, akkor az egyszerűsített támogatás lehet a jó választás. Amennyiben egy nagyobb lélegzetű projekt megvalósítása a cél, például egy képzési vagy hagyományőrző program, akkor összevont pályázatban gondolkodhatnak. Ha adományokkal rendelkeznek, és ezt a számviteli beszámolóban is szerepeltetik, akkor mindenképpen éljenek a normatív pályázati lehetőséggel. Az uniós források esetében szintén nagy körültekintéssel kell eljárni, végiggondolni, hogy rendelkezik-e a szervezet megfelelő humán- és pénzügyi erőforrással, van-e lehetőség például konzorciumi formában támogatási kérelem benyújtására. Most jelent meg például a Helyi humán fejlesztések Top Plusz felhívás, amelyben a helyi kulturális közösségfejlesztés és az ifjúságot célzó tevékenységek is helyet kaptak a célok között, és amelyek megvalósítása esetén konzorciumi partnerként a civil szervezeteket is bevonhatják az önkormányzatok. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a civil szervezet tevékenységét ismerjék és elismerjék helyi szinten, hogy a megvalósítás folyamatába partnerként sikeresen bevonódhassanak.
Valóban fontos egy civil szervezet szempontjából, hogy ismerjék a tevékenységét, annak pedig különös jelentősége van, ha elismerik a munkáját, akár egy díjjal, akár egy közös projekt megvalósításával. Jó érzés volt olvasni a Civil Kézikönyv Vármegyetükör részében, hogy sok vármegyében vannak helyi civil díjak, például az év civil szervezete, az év adományozója, az év civil rendezvénye díj, de van ahol az év civil jogászát és könyvelőjét is megválasztják.
Nagyon örülök, hogy a civil szervezeti tevékenység elismeréséről is beszélhetünk. 2020 óta a Miniszterelnökség Értékteremtő Közösségekért díjat adományozhat évente egy magyarországi vagy határon túli székhelyű egyesületnek vagy alapítványnak, valamint egy természetes személynek, aki munkájával hozzájárul a civil szervezetek magas színvonalú működéséhez.
A díjat a Civilek Napja (február 1.) alkalmából adja át Gulyás Gergely miniszter úr. A díjazottak emlékérmet, oklevelet, valamint 1.500.000 Ft értékű pénzjutalmat kapnak. Nagy öröm számunkra, hogy nagyon sok jelölés érkezik minden évben. Olyan példaértékű tevékenységek részesülhettek már elismerésben, mint például mentőkutyás kutatás, diabéteszes gyermekek és családjaik segítése, táplálékallergiás gyermekek táboroztatása, hagyományőrzés.
Természetesen nagyon örülünk, hogy a vármegyék maguk is alapítottak helyi civil díjakat, hiszen a civil szervezetek tevékenysége a helyi igényekhez kötődik, a helyi embereket és közösségeket segíti.
Köszönöm, hogy sok információval lettünk gazdagabbak a beszélgetés során, és véleményem szerint a civil szervezetek számára nagyon pozitív az üzenete annak, hogy a civil szervezetekkel kapcsolatos ügyek kiemelt szerepet kapnak a helyettes államtitkárság feladatai között.
Tudjuk, hogy ezeknek az értékteremtő közösségeknek a maguk helyén, a maguk céljait kell követniük. Ezért partnernek tekintjük ezeket a civil kezdeményezéseket és minden erőnkkel támogatjuk őket a működésükhöz szükséges lehetőségek kiszélesítésével. Hiszem és tapasztalom, hogy a civil közösségek a legrugalmasabbak, legdinamikusabbak, hiszen jelen vannak az élet minden területén és képesek olykor ámulatba ejtő gyorsasággal reagálni a társadalom újabb és újabb kihívásaira. Én is köszönöm a beszélgetést.