Magyarországon valamivel több, mint tizenegyezren vállalnak rendszeresen önkéntes munkát. Szakemberek szerint nagyon nehéz ma az önkéntesek lelkesedését fenntartani, de tény, hogy az iskolai közösségi szolgálatot végző diákoktól a nyugdíjaskorú emberekig lehet segítőket találni.
Magyarországon összesen 11 124-en végeznek valamilyen szervezeten belül önkéntes munkát – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. A legnépszerűbb ágazatok, amelyekben a legtöbben tevékenykednek, a közigazgatás, a szolgáltatóipar, az oktatás, valamint a szórakoztatóipar. Mögöttük szorosan pedig a humán egészségügyi, szociális ellátás áll. Érdekes kérdés, hogy hogyan állnak a magyarok az önkéntes munkához, egyes szervezeteknek mi a tapasztalatuk ezzel kapcsolatban.
Az önkéntes munka megosztó ma Magyarországon – van, aki szeretné csinálni, és utat kell mutatni neki, illetve vannak, akik úgy tesznek, mintha érdekelné őket, de csak a magamutogatás áll a tevékenységük mögött – véli Smudláné Fazekas Margit, a Re-Formáló Egyesület elnöke, aki szerint nagyon nehéz ma az önkéntesek lelkesedését fenntartani. A szakember hozzátette: ha az önkéntes munkával járó anyagi támogatottság nagyobb lenne, és némi elismerést tudnának biztosítani az önkéntes segítőik számára (legyen az akár program vagy tárgyiasult ajándék), úgy sokkal könnyebben tudnák fenntartani az érdeklődést.
Máshogy látja a kérdést Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia (BBM) alapítója. Véleménye szerint az elmúlt években egyre népszerűbb lett az önkéntesség.
„Sikerült eljuttatni az emberekhez ennek fontosságát: olyan feladatokat vállalhatnak, ahol új kompetenciákra tehetnek szert, amelyeket más területen, akár a munkájukban is felhasználhatnak, hasznosabbá vál¬hatnak önmaguk, illetve a környezetük számára, emellett rengeteg energiát meríthetnek” – fejtette ki. Hozzátette, hogy az emberek nagyon sokan és sokat tennének a közért, de nincsen elég információjuk a hogyanról.
Tudvalevő, hogy mára a fejlettebb országokban – így hazánkban is – rengeteg élelmiszer megy pocsékba, s ezek túlnyomó része a háztartásokban keletkezik. A jelenség a mindennapjaink részévé vált, a lakosság csaknem egészét érinti.
A Nébih egy korábbi kutatása szerint az EU által becsült, fejenként 39 kilogramm helyett körülbelül 68 kilogrammot tesz ki az élelmiszer-hulladék mennyisége egy év alatt Magyarországon. Ennek csaknem a fele (33 kilogramm) a tényleges pazarlás, vagyis amikor azért kerül egy termék a kukába, mert eleve feleslegesen vásároltuk meg, vagy tárolási hiba miatt kellett idő előtt megválnunk tőle. A fennmaradó hányadból körülbelül 47 százalékot a nem elkerülhető hulladékok (pl. burgonyahéj, csirkecsont) képviselnek, míg a potenciálisan elkerülhető, alapvetően ehető összetevők (pl. alma, kenyérhéj, csirkebőr) mintegy 4 százalékot tesznek ki.
A Re-Formáló Egyesület a periférián élő, hátrányos helyzetű embereket, családokat támogatja többféle módon, legismertebb projektjük az Enni Adok Ételdobozok kihelyezése és működtetése az ország különböző városaiban. A BBM kezdetben adományok gyűjtésével és továbbításával foglalkozott utcán és intézményekben élő hajléktalan emberek számára, közösségi főzéseket szerveztek, amolyan belvárosi kerti partikat, az elkészült ételt kerékpárral vitték el a rászoruló embereknek.
E tevékenységüket a mai napig működtetik, azonban az elmúlt három évben rohamosan fejlődtek, aminek köszönhetően társadalmi vállalkozásokat építettek. Érzékenyítenek, szolgáltatnak, folyamatosan innoválják az önkéntes munkát, igyekeznek megújítani, „menővé és természetessé” tenni a segítségnyújtást a rászorulóknak.
(Forrás: www.civilhirugynokseg.hu)