Ezerszámra pusztul a vad a hazai közutakon – hangzott el a Nimród Vadászújság balassagyarmati fórumán. A megelőzés a legfontosabb: több módja is van.
Balassagyarmatra, országjáró körútjának negyedik állomására érkezett a Nimród Vadászújság csütörtök este: a nagy múltú lap idén 110 éves. A városházán megtartott előadásokra csaknem száz nógrádi hivatásos és sportvadász érkezett, néhány hevesi vendéggel kiegészülve.
A szakmai közönséget házigazdaként Bors Richárd, a Nimród főszerkesztő-helyettese köszöntötte. Györösi István, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) nógrádi területi szervezetének elnöke megnyitójában bejelentette, hogy nemrég új székhelyet is vásárolt a vármegyei kamara. A salgótarjáni városházán működő iroda rezsiköltsége úgy megnőtt az utóbbi időszakban, hogy gazdaságtalanná vált a fenntartása. Helyette a Katona József úton vásároltak székházat, a vételárat csaknem teljes egészében az országos kamara állta.
A rendezvény első előadását Torák Márta, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Vármegyei Igazgatóságának műszaki vezető mérnöke tartotta, Vad-gépjármű ütközések számának csökkentési lehetőségei Nógrád vármegyében címmel. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár nyilvántartásai alapján az 1999 és 2022 közötti időszakot vizsgálta.
– A legfontosabb a megelőzés, ehhez pedig ismerni kell az adatokat – mondta. – A vizsgált 23 év alatt összesen 117 ezer 749 nagyvad pusztult el Magyarország közútjain, a nagy többség a bőgés és az üzekedés ideje alatt. A legtöbb gázolt nagyvad őz. Személyi sérüléssel 2224 baleset járt.
Sok a vadveszélyre figyelmeztető tábla az utak mellett
Torák Márta hozzátette, hogy az országban 22 ezer 802 vadveszélyre figyelmeztető táblát helyeztek ki. Tekintettel arra, hogy a közúthálózat valamivel több mint 33 ezer kilométer és az útnak két oldala van, ez azt jelenti, hogy átlagosan három kilométerenként kint van a vadveszély tábla. Komárom-Esztergom és Baranya vármegyében még ehhez képest is kiugróan magas a számuk.
– A vad bárhol felbukkanhat az utakon, de elsősorban a váltóknál kell számítani rá. A KRESZ szerint a tábla arra figyelmeztet, hogy szabadon élő állatok megjelenésével fokozottan számolni kell azon a szakaszon. Mivel a kihelyezésnek vannak szabályai, a vadászatra jogosultak kérjék előtte a közútkezelőtől hozzájárulását!
Külföldi példákat ismertetve kifejtette, hogy a grafikus táblák jobban felhívják a figyelmet a veszélyre, mint a hazánkban alkalmazottak. A kerítések a fizikai védelmet szolgálják, de az alul- és a felüljárók, a körforgalmak nem zárhatók le, ha mégis feljut a vad az útra, nem tud visszamenni. A beruházásoknál a vadváltók helyét mindenképpen egyeztetni kell az útfelújítások tervezőjével, mert ezeket a vadászok ismerik a legjobban.
Említett egy Egyesült Államok-beli példát is: kerítés helyett érzékelőket telepítenek az út mellé, ha az állat megközelíti, villogni kezd és figyelmezteti a sofőrt a veszélyre.
Gondosan kell kiválasztani a vadátjárók helyét
Épülnek ökológiai átjárók is, Nógrádban a 21-esen kettő van, a növényzet telepítése egyelőre hiányos, ezt a közeljövőben pótolják. Létesítéskor a vadgazdáknak a tervezővel itt is egyeztetniük kell, hogy az átjáró használható is legyen. Szintén fontos az útszél növényzetének kezelése, hogy az autós észlelje a közeledő vadat. Kanadában kőszórást is alkalmaznak az út szélén, ami a legtöbb balesetet okozó szarvasfajokat irányváltoztatásra készteti.
A rendezvényen elhangzott: a Nimród fórumot mint a 19 vármegyében megtartják az OMVK szervezésében, hogy a helyi vadgazdákat érintő kérdésekre helyben keressék a válaszokat is.