Az eső sem moshatta el azt a különleges rendezvényt, amely még a határ túloldaláról is vonzott résztvevőket Bérre. A program elmaradhatatlan része volt a kutyaugatás, és ez nem véletlen: a művelődési ház udvarán dőlt el, hogy melyik tenyésztő kutyája nyeri el a verseny során a „Legbátrabb Kuvasz” címet.
A Magyar Kuvasz Egyesület tenyészszemléjének adott otthont Bér művelődés házának udvara. Nem ez az első alkalom, hogy ilyen esemény zajlik a településen, hiszen néhány évvel ezelőtt történt már hasonló. Ahogy akkor, most is a fiatal kuvasztenyésztő, a Hegyvidék Őre Kuvasz Kennel tulajdonosa Bak Attila Máté volt a házigazda, aki ez alkalommal tenyészszemlét kibővítette a „Legbátrabb Kuvasz versennyel”, illetve egy „Fiatalkutya teszttel”. A rendezvényre az ország minden tájáról, sőt, még a határon túlról is érkeztek. A résztvevők között volt, aki a Vajdaságból, például Szabadkáról utazott Bérre, de jött tenyésztő például Lajosmizséről és Edelényből is.
Megnyugvási készségből is vizsgáztak a kuvaszok
Habár az időjárás nem volt éppen kegyes hangulatában, a résztvevők nem tántorítottak az előttük álló megmérettetések elől. Reggel kilenc órakor a „Fiatalkutya teszttel” kezdődött a rendezvény, amely során hat kutyát értékelhettek a bírók, illetve tanácsokkal látták el a gazdákat azzal kapcsolatban, hogy miben érdemes még a fiatal kutyáikat fejleszteniük.
– A tenyészszemlén a hat nevezett kutya közül öt jelent meg a gazdáikkal, úgy tudom, hogy végül mindenki sikerrel teljesítette a megmérettetést. Ezt követte a „Legbátrabb kuvasz verseny”, amely egy komoly próbatétel a kuvaszoknak. A 12 benevezett kuvaszból végül 10 vett részt a versenyen, ami a stabil, terhelhető idegzet, temperamentumot és a helyes döntéshozó képesség tesztje.
Mindemellett pedig a feladatok végrehajtása után a végső elem, amit a bírók nagyon figyelnek a közömbösítés, azaz a kutya megnyugvási készsége – ismertette a bátorságpróba lényegét Bak Attila Máté. Hozzátette: ez utóbbi a gyakorlatban úgy néz ki, hogy „csibészelés” után a gazdának a kutyájával tennie kell egy nagyobb kört, hogy a kutya megnyugodjon, majd kezet kell fognia a „csibésszel”, aki nem sokkal azelőtt még támadóan viselkedett.
Ajándék és Avar összfajtás kiállításokon is remekeltek már
– A kuvasznak a megnyugvási készsége egy fontos tulajdonság, ami a mai modern világunkban a beilleszkedésben is sokat segít. Másfelől nem szabad elfelejteni, hogy egy őshonos, őrző-védő fajtáról van szó, amely nem mellesleg hungarikum hazánkban – húzta alá a fiatal kuvasztenyésztő, aki arra is kitért, hogy a kuvaszok a honfoglaló őseinkkel érkeztek a Kárpát-medencébe.
A 18-19. században főként a nyájak terelésében, őrzésében jeleskedett, majd később a pásztorok mellől bekerült a tanyákra, napjainkban pedig a városokba. Emiatt a fajta lényegében az eredeti funkcióját nagyrészt elveszítette, viszont a tenyésztésben nagyon fontos, hogy az ösztönkészletét, a védőösztönét megőrizzék, fenntartsák.
Bak Attila Máté két kutyájával is „ringbe szállt” a „Legbátrabb Kuvasz” címért. Azt is elárulta, hogy kan kuvasza Avar, és szuka kuvasza Ajándék testvérek, és Erdélyből, egészen pontosan Sepsiszentgyörgyből hozta őket Bérre. A testvérpár szép eredményeket ért már el kutyakiállításokon is: Ajándék tavaly világ- és Európa győztes lett, továbbá egy hónapon belül kétszer is kiválasztották a Best In Showban az összfajtás kiállítás legszebb kutyájává. Erre a kuvaszok történetében eddig még nem volt példa. Avar a MEOESZ – Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége – 125 éves jubileumi kiállításán, autentikus környezetben, a Hortobágyon lett az összes bírált fajta közül a kiállítás második legszebbje.
Hiányzik az utánpótlás
Az eseményen jelen volt Kanyó Kinga kuvasztulajdonos, a KuvaszWorld honlap szerkesztője is, aki kifejtette: Bak Attila Máté a legfiatalabb tenyésztő volt a béri megmérettetésen.
– Példamutató a fajta iránti elkötelezettsége és tenni akarása. Hiányzik az utánpótlás, holott nagy szükség van a hozzá hasonló fiatal tenyésztőkre, hiszen a magyar fajták jövője az ő kezeikben van – húzta alá Kanyó Kinga, aki arra is kitért: a kuvaszosok befogadó közösségének tagjai örömmel látnak bárkit a rendezvényeiken, ahol az őshonos kuvasz fajta belophatja magát a közönség szívébe.
Kétszeres, az „Év legbátrabb kuvasza” cím birtokosa is megmérette magát
Végül Bak Attila Máté köszönetét fejezte ki a Magyar Kuvasz Egyesület elnökének Szabó Istvánnak, az egyesület alelnökének Zsóri Zsoltnak, a tenyészszemle bírójának, dr. Hudák Péter FCI küllem bírónak, valamint Kmety Pálnak, Bér község polgármesterének a támogatásért, amely nélkül nem jöhetett volna létre Béren ez a kuvaszosok közössége számára fontos esemény.
A „Legbátrabb Kuvasz Verseny” nevezői között volt egy tenyésztő, aki már kétszer is elnyerte kan kutyájával, Ludas Matyi Tenkessel az Év legbátrabb kuvasza címet. Tóth Gábor, a P-Vörösvár Őre Kennel tenyésztője érdeklődésünkre elárulta: nagyon jól érezte magát Béren.
– Egy remekül megszervezett rendezvényen vehettem részt ismét. Színvonalas és sportszerű versenyzésen vagyunk túl, szoros mezőnyben dolgoztak a kutyák, a bírók pedig nagyon komolyan értékelték a kutyák munkáját – mondta Tóth Gábor, aki Pilisvörösvárról érkezett Bérre a már említett hat éves kannal, Ludas Matyi Tenkesek, illetve Pusztahegyi Bátor Esthajnallal. Ez utóbbi három éves szuka kutyájával kapcsolatban azt is elárulta: még tanulja ezt a „szakmát”, hogy méltó utódja legyen a párjának.
A verseny végeredménye a következőképpen alakult:
- Ajándék (Hegyvidék Őre Kuvasz Kennel) – Bak Attila Máté
- Ludas Matyi Tenkes (P-Vörösvár Őre Kennel) – Tóth Gábor
- Pusztahegyi Bátor Esthajnal (P-Vörösvár Őre Kennel) – Tóth Gábor
A résztvevőket a szervezők a béri művelődési házban közös ebédelésre és eszmecserére várták, így a fajta fennmaradását célzó esemény alkalmat kínált a közösségépítésre, a tapasztalatok és élmények cseréjére, valamint a fajtát érintő kihívások megoldásán való együttgondolkodásra is.
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/03/kuvasz-verseny-tenyeszszemle-ber