Az 1980-as években a település egyik legmarkánsabb, önszerveződéssel létrejött csoportja volt az 1977-ben alakult Múzeum Baráti Kör. A szervezet ma is aktív szerepet játszik Szécsény közéletében.
Mi volt azt a kohéziós erő, ami közel 400 tagot terelte ebbe a közösségbe az 1980-as években? A kör vezetőségét elismert szakemberek adták. Olyan elnökeik voltak, mint dr. Hütter Csaba és dr. Sümegi Sándor, s olyan titkárok dolgoztak benne, mint dr. Prasznovszky Mihály és Horváth Béláné Manyika. Utóbbi aktivitását, lokálpatriotizmusát, szervezőkészségét ma is többen kiemelkedőnek tartják. A kör szellemisége és programja is sokakat vonzott az 1980-as évek elején, amikor a közélet, a haladó politizálás egyik fontos színtere volt a városban ez a közösség.
A honismereti, helytörténeti foglalkozásokon olyan előadások hangzottak el, mint a ferences kolostor története, a ferencesek jelenléte Szécsényben, Haynald Lajos kalocsai érsek, Szécsény szülötte élete, személyisége, a cserkészcsapat története, és még sorolhatnánk. Tény, hogy a kört áthatotta a demokratikus gondolkodás, a demokratikus átalakulás vágya. Horváth Béláné mondta egy alkalommal: „Amikor a Szent István-emlékművet helyreállítottuk, bizony féltem, hogy számonkérik majd rajtam, hogy miért éppen arra esett a választásunk”. A kör tagjai úgy faggatták a múltat, hogy az sokat mondott a jelennek, s üzenetet hordozott a jövőnek.
A Szent István-emlékmű helyreállítása mellett többek között a tíz méter átmérőjű, kör alakú északkeleti bástya felújítását és a temető Panteonjának kialakítását szintén ők kezdeményezték. Bekapcsolódtak a múzeum kertjének szépítésébe, és más városszépítő munkákban is részt vettek. Kirándulásokat szerveztek, illetve évente tárgy- és dokumentumgyűjtést hirdettek. Már az első tíz év alatt 1772 darab régi tárgy, 2551 dokumentum és 80 írásos emlék gyűlt össze.
A kör történetéhez tartozik, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum baráti körének szécsényi csoportjaként alakultak meg. A szervezetnek egykor 40 alcsoportja volt szerte az országban, de ma már csak a szécsényi működik. Ez is bizonyítja aktivitásukat. Az ezredfordulót követően kissé veszített egykori fényéből a közösség, ám még ma is a város egyik legaktívabb civil szervezete.
Dr. Sümegi Sándor halálát követően 2009-től az a Galcsik Zsolt vette át az elnöki teendőket, aki 1980-tól, már tízévesen a kör ifjúsági csoportjának a tagja volt.
– Akkor még fel sem merült bennem, hogy ez a tagság egy életre fog szólni, s egyszer majd én leszek a szervezet elnöke – mondta Galcsik Zsolt. A titkár feladatait egy ideig Fasching Károlyné látta el, jelenleg pedig Czele Ferencné. Programjuk napjainkban is töretlen, havonta összejönnek, bár a járványhelyzet idejére ezt szüneteltetni kellett.
Az évfordulók alkalmából méltó módon megemlékeznek Szécsény egykori jeles személyiségeiről. Helytörténeti és egyéb témájú előadásokon vesznek részt. Rendszeres előadóik: dr. Limbacher Gábor, a múzeum igazgatója, Guba Szilvia, a múzeum főmunkatársa, régésze, Micsinai Tiborné tanárnő, Faluhelyi László mérnök-tanár, Kovács Krisztián levéltáros és Galcsik Zsolt, a kör elnöke.
Ezenkívül hazai és külföldi kirándulásokat szerveznek, helytörténeti sétákon vesznek részt a városban, de a szórakoztató programok sem hiányoznak. Eljárnak a múzeum rendezvényeire, részt vesznek a városi ünnepségeken. Szécsényben több emléktábla kihelyezése fűződik a nevükhöz, és kiadványokat is szerkesztenek.
– Jó a kapcsolatunk a város vezetőivel, a múzeum igazgatójával és munkatársaival, a helyi civil szervezetekkel. A mindennapi szervezőmunkámat Czele Ferencné, a kör titkára és Deákné Valika, a gazdasági vezetőnk segíti, de a vezetőség többi tagjának is sokat köszönhetek. Jövőre ünnepeljük fennállásunk 45. évfordulóját, amire már most nagyon készülünk – zárta gondolatait Galcsik Zsolt.