A hazai köznevelés rendszerében nem érvényesül az a követelmény, hogy a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő óvodásokat inkluzív, befogadó, tehát az ő különleges igényeik szerint neveljék. A köznevelési törvény és az Országos Fogyatékosságügyi Program szabályozása nem kapcsolódik egymáshoz, és hiányoznak a személyi feltételek is.
Székely László ombudsman ennek megállapítása és egyedi panaszügyek visszás helyzeteinek megoldására tett ajánlásai mellett a szaktárca mielőbbi intézkedését kérte.
Az alapjogi biztos a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek óvodai ellátásával összefüggésben négy konkrét panaszügyet egyesítve folytatott átfogó vizsgálatot. Az ombudsmani jelentés hangsúlyozta, hogy az egyenlő bánásmód követelménye olyan pozitív intézkedéseket vár el, amelyek lehetővé teszik az egyén helyzetéből adódó hátrányok csökkentését, a köznevelés egész rendszerében is hangsúlyozottan érvényesülnie kell a fogyatékossággal élő gyermekek jogainak.
A jelentés rámutat, hogy a sajátos nevelési igényű, de integráltan, vagyis a meglévő többségi nevelés rendszerébe beillesztve nevelhető óvodások ellátása önkormányzati feladat, amely csak a törvényben meghatározott formában látható el. A köznevelési törvényben és az Oktatási Irányelvben csak ez az integráció a követelmény – hangsúlyozta nem először Székely László ombudsman.
Az inkluzív oktatás fogalma célként, feladatként viszont csak az Országos Fogyatékosságügyi Programban (OFP) jelenik meg. Komoly hiányosság tehát, hogy a köznevelési jogszabályok és stratégiák nem tartalmazzák az inkluzív, a befogadó, valamennyi fogyatékossággal élő tanuló számára egyenlő eséllyel hozzáférhető tanulási környezet megteremtésére vonatkozó konkrét előírásokat, az Oktatási Irányelvben nincs utalás a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményre (CRPD), a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről szóló törvényre, az OFP-re és annak Intézkedési Tervére.
A biztos egyedi ügyeket is vizsgált. Alapjogi visszásságnak értékelte, hogy a jászfényszarui önkormányzat a jogosultság megállapítását követően csak évekkel később kötötte meg a feladatellátást biztosító köznevelési szerződést. A tahitótfalui önkormányzat pedig az integrált óvodai nevelési feladatellátásából a jövőre nézve önkényesen kizárta a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket, anélkül, hogy az ellátásukról másként gondoskodott volna. Egy további egyedi ügy kapcsán az alapjogi biztos azt tárta fel, hogy a jászberényi Maci Óvoda jogsértő módon járt el, amikor a panaszos szülő gyermeke számára nem biztosította a szakértői véleményben foglalt teljes integrált óvodai nevelést, helyette a gyermeket szegregált óvodai csoportba helyezte el.
A biztos felhívta a figyelmet, hogy a köznevelési törvény lehetővé teszi a részleges integrációt is, amely viszont az OFP által célként kitűzött érdemi inklúzió megvalósítását hátráltatja, és nem egyeztethető össze a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvével. Megállapította, hogy az állam nem tesz eleget a fogyatékossággal élő gyerekek kiemelt védelmével kapcsolatos jogvédelmi kötelezettségének, nincs tekintettel a CRPD által rögzítettekre sem. A jelentés elismeri, hogy – elsősorban jogalkotás keretében – több intézkedés történt az integrált óvodai nevelés feltételeinek javítása érdekében, de az egyedi ügyek továbbra is rendszeresen a feladatellátás személyi hiányosságait hozzák felszínre. Az ellátást nehezíti az is, amikor az intézmények a többi szülő ellenállására hivatkoznak, ahelyett, hogy megfelelően tájékoztatnák, célirányos érzékenyítésben részesítenék őket az inklúzió lényegéről. A jövő társadalma szempontjából is fontos lenne, hogy a sajátos nevelési igényű és a többséghez tartozó gyermekek kölcsönösen elfogadják egymást és ez az elfogadtatás jellemezze a környezetüket is.
A jelentés rögzíti, hogy az egyedi ügyekben és rendszerszinten feltárt körülmények, mulasztások és hiányosságok sértik az érintett sajátos nevelési igényű kisgyermekek védelméhez és gondoskodáshoz való jogát, továbbá sértik a CRPD által rögzített nemzetközi követelményeket.
A helyzet rendezésére a biztos az emberi erőforrások miniszterétől kérte, hogy dolgozzák ki azt a stratégiát, amellyel a hazai köznevelési rendszerben meghonosítható az inkluzív óvodai nevelés szemléletmódja. Kezdeményezte, hogy a szaktárca tegyen további lépéseket a személyi feltételek biztosítására. Az egyedi ügyek megoldására az ombudsman az érintett óvodák és fenntartóik számára fogalmazott meg ajánlásokat.
(Forrás: www.civilhirugynokseg.hu)