Egymás után gyűltek a szűkebb hazánk gazdáinak önzetlenségét és segítő szándékát tanúsító, gabonával teli zsákok vasárnap, Karancslapujtőn. Az idei immár az ötödik alkalom volt, amikor a település Nagyparkja adott otthont a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem nevű programhoz kapcsolódó megyei búzagyűjtő napnak.
Tizenhárom évvel ezelőtt indult útjára a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyarok Kenyere Alapítvány közös kezdeményezése: a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program.
Immár az is hagyomány, hogy a projekthez kapcsolódva szűkebb hazánkban, ünnepi keretek között megrendezik a megyei búzagyűjtő napot. Az esemény házigazdájának szerepét kezdetektől, idén már ötödik alkalommal Karancslapujtő települése töltötte be. A vasárnapi megnyitó előtt Lenkó Péter és barátai muzsikált a vendégeknek, miközben egyre nőtt az adományként érkezett búzászsákok száma. Igazi látványosságként egy, a felajánlott gabonával megrakott lovas szekér is begördült a mázsáló mérleg elé.
A megyei búzagyűjtő napon – a szokásoknak megfelelően – a község polgármestere, Baksa Sándor köszöntötte elsőként a megjelenteket. Mint mondta, gyerekkorától látta az agráriumban zajló nehéz munkát, így a betakarítást is, majd hozzátette: a családok részére mindig ünnep volt annak idején, amikor elvitték a búzát a malomba, ahol lisztté őrölték azt. A polgármester a Magyarok Kenyere programmal kapcsolatban kifejtette, hogy ugyan már nem sokan vannak gazdák, azonban a felajánlott adományoknak köszönhetően, ha jelképesen is, de továbbra is hozzájárulhatnak a magyarok összefogását szimbolizáló kezdeményezéshez.
Ezt követően a Karancslapujtőn összegyűlt gabonára Nagy Richárd plébános kérte az Úr áldását. Mielőtt szenteltvíz szállt volna a búzával teli zsákokra a plébánosatya felhívta arra a jelenlévők figyelmét, a földműves ember megtapasztalja, hogy a betakarítás nem az ügyességtől függ, hanem magától a Jóistentől, így okunk van a hálára.
Szimbólum: a 15 millió búzaszem a 15 millió magyar embert jelképezi
Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke beszédében úgy fogalmazott: az önkéntességet, az önzetlenséget üzeni minden magyar embernek, amikor a gazdák évről évre felajánlják a gabonájuk egy részét, és részt vesznek az összeöntésben.
– Azt hiszem, ez itt Nógrádban, mint ahogy az országban és a Kárpát hazában mindenhol egy olyan rendezvény, ami jelképezi a magyar emberek egymás iránti szolidaritását és összetartását. Azt, hogy mi együvé valók vagyunk, és segítünk egymásnak. A 15 millió búzaszem szimbolizálja a 15 millió magyar embert, akik felelősséggel tartoznak a másikért, egymásért – hangsúlyozta Skuczi Nándor, aki ezután köszönetét fejezte ki a gazdáknak, amiért évről évre részt vesznek a programban, és önkéntesen adakoznak a rászorulóknak. A vármegyei közgyűlés elnöke végül azt kívánta a gazdáknak, hogy jövőre, és az azt követő években is legyen lehetőségük adni, hiszen akkor mindenki asztalán lesz kenyér az előttünk álló években is.
Csáki Balázs, a NAK Nógrád vármegyei elnöke örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ötödik karancslapujtői búzagyűjtő napot épp augusztus 20-án, a keresztény magyar államlapítás ünnepén, Szent István napján tarthatják meg. Elmondta, hogy a gazdálkodás nehéz, sok kihívást rejtő munka, amelyhez erős akaratra, állóképességre és keménységre van szükség. Csáki Balázs ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a gazdálkodás emellett nehéz belső munka is, hiszen semmire sincs garancia. El kell fogadni a felettünk álló akaratát, amihez viszont alázat, türelem és gyengédség kell.
– Mi gazdák, akik aktívan alakítjuk a környezetünket, észre kell, hogy vegyük, hogy ez a környezet és a munka, minket is alakít. Ezek azok az értékek, amelyek az identitásunkat adják és ez az, ami végső soron a vidéki kultúránkba is beépült. Ez az, ami megtartott minket ezer éven keresztül, és hiszem, hogy ez fog minket megtartani a jövőben is – húzta alá a NAK Nógrád vármegyei elnöke.
A tavalyi aszály ellenére rekordévet zárt a karitatív kezdeményezés
Balla Mihály, a térség országgyűlési képviselője elárulta: a szécsényi malomban megőrölt búzaszemekből készült lisztből sütötték meg a napokban Novák Katalin köztársasági elnök számára az új kenyeret. Hozzátette: mindannyiunkban tisztelet és hála van azok felé, akiknek köszönhetően az első magoktól elindulva végül a kenyér az asztalra kerül. A honatya ezután arra emlékeztetett, hogy a kenyér az élet szimbóluma, és ehhez a gazdák évről évre hozzájárulnak, majd végül méltatta a mezőgazdasági szakembereket, akik segítőszándéktól vezérelve a munkájuk gyümölcséből felajánlanak a rászorulók javára.
Ezután dr. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára ünnepi gondolataiban rámutatott egy érdekes számadatra, amely véleménye szerint megmagyarázza azt a tényt, hogy nekünk, magyaroknak, miért is ilyen fontos a mezőgazdaság.
– Az ország összterületének több mint 80 százaléka termőföld. Ezzel az értékkel Európát figyelembe véve az egyik legelőkelőbb helyen állunk – húzta alá dr. Cseh Tibor András, aki felelevenítette, hogy miként indult el Baranya vármegyéből a Magyarok Kenyere program, illetve hogy az hogyan nőtt országossá, majd határon átívelővé.
– Több mint tíz év elteltével jelenleg ott tartunk, hogy az aszály miatti nehézségek ellenére tavaly elértük a rekordévünket, ugyanis a Magyarok Kenyere programban több mint ezer tonna búzát tudtunk összegyűjteni – hangsúlyozta dr. Cseh Tibor András.
Csángóföldi apácák a Magyarok Kenyere lisztből sütik a szentostyát
A Magosz főtitkára, aki ezután azokra is ráirányította a figyelmet, akiknek köszönhetően ez a kezdeményezés, és az azzal kapcsolatos egész éven át zajló munka megvalósulhat. Rámutatott, hogy több mint 8 ezer gazdálkodó van az anyaországban és a határon túl, aki búzaadományával hozzájárul a programhoz, majd kiemelte azt a 300 gazdálkodót, akik tágra nyitják gazdaságuk kapuját és gyűjtőpontként üzemelnek. Végül szót ejtett a Magosz és a NAK megyei szervezeteinek vezetőségéről és kollégáiról, mondván: az ő munkájuk nélkül szintén nem valósulhatna meg a karitatív összefogás évről évre.
– Nekik hála sikerül azt elérni, hogy nem csak Magyarországon, hanem határon túli területeken több mint 100 ezer rászorulónak tudjuk biztosítani az egész éves lisztigényét. Mindig bővülünk, de azt gondoltuk, hogy a Kárpát-medence számunkra a határ, annál tovább nem érhetünk el – mondta dr. Cseh Tibor András, aki végül arra is kitért, hogy azonban nemrég olyan a Kárpátok hágóin túli Csángóföldön élő apácákról kapott hírt, akik a Magyarok Kenyere lisztből sütik a szent ostyát. Mindezt a Magosz főtitkára hatalmas eredménynek nevezte. A búzagyűjtő nap színvonalát a Varsányi Muskátli Hagyományőrző Együttes műsora is színesítette, majd a megjelentek a Karancs Kincse Kórus és a Nyárutó Nyugdíjas Klub előadásában hallgathatták meg a Palóc Fohászt és a Karancs Himnuszt. Végül az egybegyűltek átvonultak a karancslapujtői templomhoz, ahol a nap a község augusztus 20-i ünnepségének programjaival folytatódott.