Míg 2010 előtt 60 tanoda volt Magyarországon, addig ma már 270 van, és a finanszírozásuk biztosított – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságában hétfőn, 206. december 5-én.
A miniszter Teleki László (MSZP) kérdésére elismerte, hogy túl bürokratikus volt a közelmúltban a tanodák támogatására kiírt uniós pályázat, amelyen számos jól működő tanoda nem jutott pénzhez, részben a rossz pályázatok miatt. Mint mondta, a tanulságot levonták, a pénzhez nem jutott tanodákat gyorssegélyben részesítették és a múlt héten egy másik pályázatot is kiírtak.
A miniszter a meghallgatásán arra kérte az ellenzéki képviselőket, fontolják meg az egyházügyi törvény új változatának támogatását, és jelezte, készek szakmai vitát folytatni a javaslatról. Utalt arra, hogy 2013-ban módosították a Szentszékkel kötött megállapodást és jelezte, szeretnék módosítani a Magyarországi Református Egyházzal kötött megállapodást.
Balog Zoltán beszámolójában kitért arra, hogy jelentősen nőtt az egyházak közfeladatot ellátó tevékenysége, emiatt nőtt a finanszírozásuk. Mint mondta, az érintett gyermekek 44 százaléka, 270 ezren vállalták a kötelező hitoktatásban való részvételt, a fakultatív hitoktatásban pedig 327 ezren vesznek részt.
Felidézte azt is, hogy a minisztériumon belül helyettes államtitkárság jött létre az üldözött keresztények megsegítésére.
A nemzetiségi ügyekről szólva kiért arra, hogy míg máshol csökkent, addig Magyarországon nőtt a nemzetiséghez tartozók aránya, ez jelenleg 6,4 százalék. Hozzátette: 2010-es 3,5 milliárd forintról 8,6 milliárd forintra nőtt a nemzetiségek támogatása.
A civil ügyekkel kapcsolatban beszámolt arról, hogy 2014-ben 13 ezer pályázatot bírált el a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), 2016-ban pedig már 15 ezret. Mint mondta, 2012 óta több mint 17 milliárd forint támogatást fizettek ki NEA – támogatásra. A miniszter szólt arról is, hogy egységesítik és egyszerűsítik a civil szervezetek bejegyzését, mert túl bürokratikus a jelenlegi szabályozás. Jelezte: hamarosan szavazhat az országgyűlés a civileket fölöslegesen terhelő előírások megszüntetéséről.
A minisztert Staudt Gábor (Jobbik) a nemzetiségi önkormányzatok által felhasznált források ellenőrzésének szigorításáról kérdezte, megjegyezve, hogy a nemzetiségi szervezetnél kirobbanó botrányok a kormányzati ellenőrzés rendszerébe, valamint a nemzeti önkormányzás rendszerébe vetett hitet is megingatják. Balog Zoltán válaszában azt mondta, az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ) csak egy program elszámolásával kapcsolatban voltak hiányosságok, és ebben az ügyben ő tett feljelentést, vagyis az ellenőrzőrendszer működik.
Balog Zoltán utalt arra is, hogy 2010-2014 között az ORÖ „botrányoktól mentesen működött”, a feltárt hiányosságokat pedig orvosolni kell. Hozzátette: szeretné, ha a hibák nem árnyékolnák be a korábbi sikeres programokat.
A minisztert Kész Zoltán (független) többek között „a kisegyházak zaklatásáról” kérdezte, de Balog Zoltán ezt visszautasította, és leszögezte, egyetlen egyházat sem zaklatnak.
Teleki László (MSZP) kérdésére válaszolva a miniszter is azon a véleményen volt, hogy nagyon fontos a romák felzárkózásában a folytonosság, ezért továbbra is támogatnak olyan programokat, amelyeket az előző kormány kezdett el. Szólt arról is, hogy közel 110 telepen indul komplex telepprogram.
A romák diszkriminációjával kapcsolatban jelezte, először a munkahely és a tanulás lehetőségét kell megteremteni, és csak utána jön az emberi jogi kérdés, hogy a romák ehhez hozzáférnek-e.
A szegregációra vonatkozó kérdésre válaszul a miniszter szólt arról, más állásponton van, mint az Európai Bizottság, de ezzel együtt meg fognak felelni az unió elvárásainak. Jelezte azonban, hogy nem hajlandó szegregációnak tekinteni azt, amikor pluszforrások bevonásával egyházi intézmény vagy civil szervezet segíti a roma tanulókat. A miniszter szavaira reagálva Staudt Gábor jelezte: egyetért ezzel a megközelítéssel.
Balog Zoltán az ülés végén kitért arra, hogy az lenne a legjobb a romáknak és a nem romáknak, ha roma-ügyben kialakulna egy konszenzus, amit nem a kormánypárt-ellenzék státus határoz meg. Úgy látta, ha ebben az ügyben egy „minimális szakmai párbeszéd”elkezdődhet, már megérte eljönnie az ülésre.
Az emberi erőforrások miniszterének a 2015-ről szóló parlamenti beszámolóját az igazságügyi bizottság 7 kormánypárti igen szavazattal és 3 ellenzéki nemmel támogatta.
(MTI)
(Forrás: www.kormany.hu)