A vidéki közművelődés szerepe a helyi kultúra alakításában címmel szakmai konferenciát rendeztek a salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia Központban október 12-én. A konferencia az 50 éves intézmény jubileumi rendezvénysorozatában valósult meg, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A programot megtisztelte jelenlétével az Emberi Erőforrások Minisztériuma közösségi művelődésért felelős főosztályvezetője, Szedlacsek Emília is.
Salgótarján. Az egész napos tanácskozáson Salgótarján város nevében Dániel Zoltán alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Beszédében a közművelődést, mint társadalomépítő erőt jelölte meg és méltatta a művelődési központban dolgozó kulturális szakemberek tevékenységét. Szedlacsek Emilia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztály főosztályvezetője előadásában a kulturális közösségek és a művelődési házak jelentőségéről, a kulturális alapellátásról, a kultúra társadalomépítő szerepéről beszélt: – Kultúraváltás zajlik a világban. Át kell gondolnunk a kultúra társadalomépítő szerepét, hiszen ezzel növeljük a kultúrához való hozzáférhetőségét. Segíteni akarjuk a helyi közösségeket, hogy ők maguk a helyi társadalom fejlődésének motorjai lehessenek – mondta.
Felmérés a tudáskörnyezetről
Szedlacsek Emilia egy, a tudáskörnyezetet vizsgáló aktuális felmérésről is tájékoztatást adott. Az adatszolgáltató a Nemzeti Művelődési Intézet volt, s a tudáskörnyezetet térképezték föl. Tették ezt azzal a céllal, hogy ismereteket szerezzenek bizonyos térségek hiányosságairól (amelyeket éppen ezért fejleszteni kell), illetve más térségek erősségeiről (amelyek hozzájárulnak a helyi fejlődéshez, és más térségek számára példaként szolgálhatnak). Minden 1000 főnél magasabb lélekszámú települést bevontak a felmérésbe, s több mint 10 ezer válaszadó véleménye szerepel benne. A vizsgálatból kiderült, hogy a fejlettebb járásokban fejlettebb kulturális élet működik, és hogy ahol van közművelődési szakember, ott élénkebb a kulturális élet. A Nógrád megyei járások jó helyzetben vannak az országos átlagot nézve – derült ki a felmérésből. Szedlacsek Emília a helyi tudás hasznosításának elemzését is bemutatta. Nógrád megye ebben a viszonylatban is jó helyzetben van, mert a megkérdezettek fontosnak tartják a helyi tudást, a közös céljaik eléréséhez használják azt és ezzel kívánják fejleszteni életminőségüket.
– Ez a felmérés a közigazgatás számára nagyon hasznos, hiszen ezek után tudjuk, hogy mely területeken van szükség szakmai vagy anyagi támogatásra, segítségre. Ennek mentén már most kaptak a kistelepülések 1 200 000 forint normatív támogatást közgyűjteményeik gazdagítására – hívta fel a figyelmet a főosztályvezető, majd a megjelent közművelődési szakemberekhez szólva, így zárta előadását: – Tudjunk tanulók maradni, váljunk cselekvővé, mozgassuk meg saját közösségünket azzal, hogy tanítunk és okozzon nekünk, közművelőknek élményt az, hogy ilyen sokatat taníthatunk.
Támogatások a közművelődésnek
Dr. Németh János, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatói tanácsadója szintén előadóként érkezett Salgótarjánba ezen a napon. – A József Attila Művelődési és Konferencia Központ egy szakmai ékszerdoboz – mondta, és gratulált a városnak ehhez, majd a közösségi kultúra fejlesztésére elköltött forrásokat ismertette a hallgatósággal. 64 milliárd forint jutott erre országosan az elmúlt évben, amelyből a szakmai programok mellett az infrastruktúrafejlesztést is támogatták: 630 közösségi hely újult meg kis településeken. A kulturális közfoglalkoztatottakra a központi költségvetés 11 milliárd forintot biztosított. Dr. Németh János egy Illyés Gyulától vett idézettel hívta fel a figyelmet arra, hogy mindannyiunknak van teendője a felzárkóztatásban: „tartósan csak mi segíthetünk magunkon…a megoldást nekünk kell meglelnünk, mi ismerjük magunkat”.
A konferencián megtudtuk az is, hogy 2017. január elsejével megszűnik a Nemzeti Művelődési Intézet, s feladatait a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány végzi majd.
Esélyegyenlőség, közösségfejlesztés
A Nemzeti Kulturális Alap – amely fontos támogatója a közösségi kultúrának – is képviseltette magát a szimpóziumon. Vízkeleti Andrea főtanácsos, az NKA bizottságának titkára és Barna Márton projektvezetők előadásukban méltatták a salgótarjáni művelődési központ szakmaiságát, amely országosan is elismert – hangsúlyozták. Szó volt az esélyegyenlőségről, amelyet igyekeznek megteremteni a kultúrafinanszírozásban. Dr. Balogh László, a pszichológia-tudományok kandidátusa a közművelődés területén végezhető tehetséggondozás lehetőségéről beszélt.
A Közösségfejlesztők Egyesületének tiszteletbeli elnöke, Vercseg Ilona, a közösségek megerősítése érdekében végzett település- és közösségfejlesztő munka aktuális kérdéseit mutatta be. Sárospatakról érkezett a tanácskozásra Csatlósné Komáromi Katalin, a Művelődés Háza és Könyvtára igazgatója, hogy bemutassa intézményének közösségeit és azok hatásait a helyi társadalomra. Kozárd alpolgármestere, Figuráné Csáki Zsuzsanna az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek szerepéről, tevékenységeiről és tapasztalatairól tartott előadást, majd Simon Lajos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója „Érdek és érték a közművelődésben” címmel foglalta össze gondolatait a kulturális intézmények működtetését érintő új irányokkal kapcsolatban.
A József Attila Művelődési Központ 50 éves jubileumi rendezvénysorozatát december 4-én, a Múzsa Gálával zárja.
Lakatos Kati
(Forrás: www.nhc24.hu)